Wikipédia

Periophthalmus

csontoshal-nem

A Periophthalmus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó nem.

Periophthalmus
Periophthalmus modestus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Oxudercinae
Günther, 1861
Nem: Periophthalmus
Bloch & Schneider, 1801
Szinonimák
  • Euchoristopus Gill, 1863
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Periophthalmus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Periophthalmus témájú kategóriát.

Periophthalmus argentilineatus
Periophthalmus barbarus
Periophthalmus gracilis

Azon kevés halféléhez tartoznak, amelyek jól elboldogulnak a szárazföldön is (természetesen vízközeli, az árapály-jelenség érintette élőhelyeken).

Előfordulásuk szerkesztés

A Periophthalmus-fajok elterjedési területe Afrika körüli trópusi és szubtrópusi vizekben, az Indiai-óceánban és keletre Indonéziáig és Ausztráliáig, valamint Japánig és a Csendes-óceán nyugati és délnyugati szigetekéig terjed. Az Atlanti-óceánban csak egy faj él, a Periophthalmus barbarus. Különösen gyakoriak a mangrovemocsarakban, mert szárazon és vízben is tudnak élni. E halak nem veszélyeztetettek, mert nincs gazdasági hasznuk, és életterüket csak néhány területen fenyegeti veszély.

Megjelenésük szerkesztés

A halak hossza fajtól függően változó, de átlagosan 8-15 centiméteresek; a legkisebb a Periophthalmus gracilis, ez legfeljebb 4,5 centiméter hosszú, míg a legnagyobb faj a Periophthalmus barbarus, amely elérheti a 25 centimétert is. E halnem fajainak hosszúkás, izmos teste és nagy kimagasodó, dülledt szeme van, amelyet vastag, átlátszó bőrréteg véd. Meghosszabbodott, izmos mellúszóival-amelyeket lábnak is tud használni-akár 60 centiméteres ugrásokra is képes. Mindegyik fajnak van két-két hátúszója; az első általában magasabb és színesebb, mint a második. Mindegyik faj híménél az első hátúszók nagyok és élénk színűek lehetnek, a párkeresésben és a területvédésben játszanak szerepet. A hasúszók sok fajnál lábszerű függelékké alakultak, más fajoknál tapadókorongot képeznek. A szemek nagyok, kerekek, üregükbe süllyeszthetők és széles látómezőt fognak be. A legtöbb Periophthalmus-faj testén számos színes pettyezés látható.

Életmódjuk szerkesztés

A Periophthalmus-fajok magányosan az iszapfészkekben laknak. Többségük a sós- és brakkvízhez alkalmazkodott, azonban a Periophthalmus takita kizárólag a tengervizet kedveli, míg a Periophthalmus magnuspinnatus csakis az édesvízben él meg. A kisebb fajok tápláléka algák és apró víziállatok, míg a nagyobb fajoké kis rákok, rovarok és kisebb halak. Az állatok 5 évig élnek.

Szaporodásuk szerkesztés

A párzási időszak májustól júliusig tart. A nőstény több száz ikrát rakhat a hím üregébe. A kikeléshez 2-3 hét kell, hogy elteljen.

Felhasználásuk szerkesztés

Ezeknek az iszapugró gébeknek, mint sok más hasonló nembéli fajnak nincsen halászati értékük, azonban több fajt is tartanak a városi akváriumokban. A nagyobb Periophthalmus-fajok alkalmasak az emberi fogyasztásra.

Rendszerezés szerkesztés

A nembe az alábbi 18 faj tartozik:

Eschmeyer (CofF ver. Sep. 2011: Ref. 88002) szerint a fenti 18 fajhoz még tartozik 1 faj, az úgynevezett Periophthalmus cantonensis (Osbeck, 1765), azonban még az sincs pontosan meghatározva, hogy ez a halfaj géb-e vagy nem. Osbeck, e hal első leírója a pontyfélék közé sorolta, Cyprinus ccantonensis Osbeck, 1865 néven. Továbbá az is meglehet, hogy ez az újabb faj valójában azonos a Periophthalmus modestusszal.

Források szerkesztés

  • Periophthalmus FishBase
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Murdy, E.O., 1989. A taxonomic revision and cladistic analysis of the Oxudercine gobies (Gobiidae: Oxudercinae). Records of the Australian Museum, Supplement 11:93 p.
  • Harrison, I.J. and P.J. Miller, 1992. Gobiidae. p. 798-821. In C. Levêque, D. Paugy, and G.G. Teugels (eds.) Faune des poissons d'eaux douces et saumâtres d'Afrique de l'Ouest Tome 2. Coll. Faune Tropicale n° 28. Musée Royal de l'Afrique Centrale, Tervuren, Belgique and O.R.S.T.O.M., Paris, France, 902.
  • Kottelat, M., A.J. Whitten, S.N. Kartikasari and S. Wirjoatmodjo, 1993. Freshwater fishes of Western Indonesia and Sulawesi. Periplus Editions, Hong Kong. 221 p.
  • Larson, H.K. and T. Takita, 2004. Two new species of Periophthalmus (Teleostei: Gobiidae: Oxudercinae) from northern Australia, and a re-diagnosis of Periophthalmus novaeguineaensis. The Beagle (Rec. Mus. Art Galleries N. Terr.) 20:x-x.
  • Kim, I.-S., 1997. Illustrated encyclopedia of fauna and flora of Korea. Vol. 37. Freshwater fishes. Ministry of Education, Seoul, Korea. 629 p.
  • Murdy, E.O. and T. Takita, 1999. Periophthalmus spilotus, a new species of mudskipper from Sumatra (Gobiidae: Oxudercinae). Ichthyol. Res. 46(4):367-370.
  • Jaafar, Z. and H.K. Larson, 2008. A new species of mudskipper, Periophthalmus takita (Teleostei: Gobiidae: Oxudercinae), from Australia, with a key to the genus. Zool. Sci. 25:946-952.
  • Jaafar, Z., M. Perrig and L.M. Chou, 2009. Periophthalmus variabilis (Teleostei: Gobiidae: Oxudercinae), a valid species of mudskipper, and a re-diagnosis of Periophthalmus novemradiatus. Zool. Sci. 26:309-314.
  • Darumas, U. and P. Tantichodok, 2002. A new species of mudskipper (Gobiidae: Oxudercinae) from southern Thailand. Phuket Mar. Biol. Cent. Res. Bull. 64:101-107.
  • Randall, J.E., 1995. Coastal fishes of Oman. University of Hawaii Press, Honolulu, Hawaii. 439 p.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Periophthalmus&oldid=21835151”