Petro Dorosenko

ukrán katona

Petro Dorosenko (ukránul: Петро Дорофійович Дорошенко, oroszul: Пётр Дорофеевич Дорошенко, lengyelül: Piotr Doroszenko, (Csihirin(wd), 1627. k. – Volokolamszk(wd), 1698. november 19.) zaporozsjei kozák hetman. Az ő nevéhez köthető, hogy az Orosz Birodalom meg tudta szilárdítani uralmát Kelet-Ukrajna felett.

Petro Dorosenko
Petro Dorofejevics Dorosenko
Petro Dorosenko
Petro Dorosenko

Jobbparti ukrán hetman
Uralkodási ideje
1665. október 10. 1676. szeptember 19.
Elődje Pavlo Tyetyerja
Utódja Jurij Hmelnickij
Életrajzi adatok
Született 1627.
Csihirin
Elhunyt 1698. november 19.
Jaropolec, Volokolamszk
NyughelyeYaropolets
Édesapja Mihajlo Dorosenko
Édesanyja Mytrodora Tarasenko
Házastársa
  • Hanna Polevets
  • Efrosinia Yanenko-Khmelnytsky
  • Agafiya Yeropkina
Gyermekei Oleksandr Doroshenko
Petro Dorosenko aláírása
Petro Dorosenko aláírása
Alex K Petro Doroshenko.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Petro Dorosenko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

CsaládjaSzerkesztés

Petro Dorosenko csihirini (czehryńi) kozák családból származott. Ugyanitt született Bohdan Hmelnickij is. Dorosenko egyik leszármazottja Natalja Nyikolajevna Goncsarova, Puskin felesége.

ÉleteSzerkesztés

Harcolt a Hmelnickij-felkelésnek is nevezett kozák-lengyel háborúban a lengyelek ellen. Ugyan később a lengyel király oldalára állt, de 1667 után átpártolt a krími kánhoz és a török szultánhoz.

Egész Ukrajnát az Oszmán Birodalom uralma alá akarta vetni, egyfajta vazallus államként, a román fejedelemségekhez hasonló státusszal. Ezért segítséget kért a tatároktól. 1671-ben Bracławnál Sobieski János legyőzte, de a következő évben a török szultán megüzente a háborút, amelynek célja a lengyelek és az oroszok kiűzése Ukrajnából.

Dorosenko kibontotta az újabb felkelés zászlaját, s a krími tatárok 60 ezer fős hordával vonultak a segítségére, míg a kozákok másik része végig kitartott a lengyelek mellett.

1672 nyarán a török szultán vezette fősereg a havasalföldi és a moldvai hadakkal ostrom alá vette a török-lengyel határon álló Kamienecet. Az ostromhoz rövidesen csatlakozott a kán és Dorosenko vezette kozák-tatár sereg is. Néhány héten belül az erősséget bevették, s Délkelet-Ukrajnát és Podóliát a törökök teljesen birodalmukhoz csatolták. A maradék ún. Balparti Ukrajna Dorosenko vezetésével török függésbe került állam lett. Csakhogy Sobieski Chocimnál fényes győzelmet aratott a törökökön, s az elfoglalt területek nagy részét is visszavette, köszönhető mindez annak is, hogy a kozákságból megint többen visszaálltak.

A lengyelek elleni harcoknak ugyan 1676-ban vége lett, ám a háború folytatódott, ezúttal az oroszok ellen. A török birodalom új nagyravágyó vezíre Kara Musztafa nem tett le Ukrajna meghódításáról, főleg, hogy Dorosenko továbbra is kitartott a szultán mellett és Jobbparti ukránföldet is felajánlotta neki. 1676-ban Dorosenko még megmaradt 12 ezer fős kozák had élén felkelést robbantott ki Czehryńben(wd), de a cári sereggel szemben megadásra kényszerült. Közben Ibrahim pasa vezérletével egy nagy török sereg a krími kánság felől megpróbálta elfoglalni Czehryńt, de az ukrán hadak az oroszok segítségével megállították az inváziót. A törökök nem sokkal később felújították támadásukat, s most Kara Musztafa állt a hadak élére. Csatlakoztak hozzá a tatárok, de mindhiába: gyakorlatilag az összes kozák átállt az orosz cár oldalára és 1681-ben a nagyvezír Ukrajna meghódítására vonatkozó minden tervét feladta.

Dorosenko III. Fjodor orosz cár mellett kötelezte el magát. Ennek köszönhetően rövidesen megszilárdult az oroszok uralma Ukrajna felett, s a lengyelek is fellélegezhettek a nyugati országrészben.

Dorosenko részt vállalt a néhány évvel később kitört orosz-oszmán háborúban a tatárok és a törökök ellen indított ún. krími hadjáratban.

1698-ban halt meg Oroszországban. Személyisége, akárcsak Bohdan Hmelnickijé elég ellentmondásos. Bár hazájáért harcolt, de ő is különböző hatalmakhoz szegődött, s azoknak közvetlenül alárendelte Ukrajnát, melyet a háborúk (különösen az ezekkel mindig együtt járó barbár tatár betörések) teljesen tönkretettek. Ezt csak fokozta még a 20. században is tartó zsarnoki orosz uralom.

További információkSzerkesztés