Petrogalli Artúr
Petrogalli Artúr József (szlovákul Arthur Petrogalli) (Zólyombrézó, 1850. január 6.[1] – Trencsén, 1894. február 14.) főgimnáziumi tanár, entomológus.
| Petrogalli Artúr | |
| Született | 1850. január 5. Zólyombrézó |
| Elhunyt | 1894. február 14. (44 évesen) Trencsén |
| Foglalkozása | tanár, entomológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzülei Petrogalli József vajszkovai[2] juhász és Oberlaud Mária voltak.
A gimnáziumot Nagyszombatban, majd Besztercebányán végezte, ahol 1868-ban érettségizett. A Budapesti Tudományegyetemen tanult tovább. 1869–1870-ben egyéves önkéntes Bécsben. 1871-től a besztercebányai gimnázium próbaéves, 1872-től helyettes tanára. 1873-ban tanári vizsgát tett és Aradon helyezkedett el. 1885–1894 között a trencséni gimnázium tanára.
A trencséni egyesületek tagja. 1885-től a Trencsénvármegyei Természettudományi Egylet másodtitkára, 1886-tól titkára. Számos előadást tartott. Kutatásait az egylet és a gimnázium évkönyveiben közölte. Több szlovákiai természeti élőhely leírója. Főként rovartannal és botanikával foglalkozott. 1891-től a Magyar Turista Egyesület Vágvölgyi osztályának választmányi tagja. A természettudomány népszerűsítője volt, tanítványa volt Jozef Laco szlovák entomológus is.
Felesége Hülley Ludovika, fiai Petrogalli Oszkár (1877–1925) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, újságíró és Géza Arnold (1881-?).[3]
Művei
szerkesztés- 1881 Értekezés a bogárgyűjtésről. Arad. (Ált. Tanügyi Közlöny)
- 1881 A vérről és vérkeringésről. Ált. Tanügyi Közlöny.
- 1885 A hasadó gombák. (Schizomycetes.) Előadás. Arad. (Kölcsey Egyesület évkönyve)
- 1886 Kirándulás Trencsén közvetlen környékére. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1885, 93-99.
- 1887 Kirándulás a Nagy Fátra "Hermánd" nevű völgyébe. 1886. évi julius hó 2-7. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1886, 57-83.
- 1888 Marsó- és Jablonfalvi Marsovszky Móricz, kir. tanácsos (1821-1887). A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1887, 27-30.
- 1890 A hasadó gombákról. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1888/1889, 85-131.
- 1890 Kirándulás a Szitnyára. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1888/1889, 132-146.
- Ételeink és tápszereink némelyikének hamisításáról
- A filloxerának Aradmegyében való fellépéséről és tovább terjedéséről.
Írt az Arad és Vidékébe (1873-tól) és az Alföldbe is.
Források
szerkesztés- Magyar Katolikus Lexikon
- Janovszky László 1894: Petrogalli Arthur. Értesitö a trencséni Kir. kath. fögymnasium 1893–1894 tanévéről, 8–14.
- Lévay István. Beszterczebányai kir. kath. főgimn. értes. 1895, 269.
- Himpfner Béla. Az aradi kir. főgimn. tört. Arad, 97.
- Szinnyei X, 1055.
- Hrabovec, I. 1960: Prírodovedný spolok župy Trenčianskej (1877–1911). In: Biol. práce SAV, Bratislava, 48–49.
- Derksen, W. - Scheiding–Göllner, U. 1968: Index litteraturae entomologicae Serie II. Bd. III. (M–R). Berlin, 271.
- Okáli, I. 1977: Prírodovedný spolok župy Trenčianskej a jeho prínos k entomologickému výskumu Slovenska. In: Zborník referátov zo seminára k 100. výročiu založenia Prírodovedného spolku župy Trenčianskej a múzea v Trenčíne. Trenčín, 36.
- Mikuš, M. 1983: Prírodovedci Trenčianskeho okresu v minulosti. Trenčín.
- Koleška, Z. 1989: Petrogalli Artur. In: Seznam biografií čs. entomologů. Zprávy Čs. spol. ent. při ČSAV. Praha, 25, 395–396.
- Gaedike, R. - Groll, E. K. eds. 2001: Entomologen der Welt (Biografien, Sammlungsverbleib).
- Slovenský biografický slovník
- ↑ Lopéri születési anyakönyv 1850 p. 36
- ↑ A születésének bejegyzése a lopéri anyakönyvbe történt, ami ma Zólyombrézó része. Vajszkova (eredetileg Veiszkova pataknév) telepet azonban Zólyombrézó és Alsószabadi esetében is feltüntetik mint településrészt.
- ↑ Besztercebányai születési anyakönyv
