Gyantagubacs-ilonca

rovarfaj
(Petrova resinella szócikkből átirányítva)

A gyantagubacs-ilonca (Retinia resinella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Gyantagubacs-ilonca
Gyantagubacs-ilonca hernyója
Gyantagubacs-ilonca hernyója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Tortricoidea
Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae)
Alcsalád: Olethreutinae
Nem: Retinia
Faj: R. resinella
Tudományos név
Retinia resinella
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Petrova rexinella
  • Petrova resinella
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú médiaállományokat és Gyantagubacs-ilonca témájú kategóriát.

Egy gyantagubacs

Elterjedése, élőhelye

szerkesztés

Egész Európában elterjedt. Hazánkban is megtalálható mindenütt, ahol egyetlen ismert tápnövénye, az erdeifenyő (Pinus silvestris) él.

Megjelenése

szerkesztés

Fekete szárnyát ezüstösen csillogó szürke hullámvonalak szelik át. A szárny fesztávolsága 15–22 mm. A vörösbarna, fekete fejű hernyó mintegy 11 mm hosszúra nő meg.

Életmódja

szerkesztés

A populáció egy része egy, más része két év alatt fejlődik ki. Április–májusban rajzik, és a rügykoszorú alatti rügyre rakja petéit. A kis hernyók eleinte a tűhüvelyben, majd a hajtáscsúcson, az új rügykoszorú tövében rágnak. A hernyó gyantával és ürülékkel megerősített, sátortetőhöz hasonló, fehéres szövedékcsövet készít, és ennek védelmében kezdi rágni az ágat. A cső szerepét idővel átveszi a kifolyó és „gubaccsá” duzzadó gyanta. Telelés után a hernyó tovább rág, és a gubacs végül akár diónyira is nőhet. Hazánkban a populáció nagyobbik része egyéves ciklusú, de a Dunántúlon vannak két évig fejlődő egyedek is. Ha egy ilyen gubacsát felbontjuk, a belsejében két, választófallal elkülönített kamrát találunk, amelyek egyikében a hernyó ürüléke gyűlik.

Névváltozatok

szerkesztés
  • kormos gyantamoly[1]

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)