Piast Erzsébet bosnyák bánné

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 20.

Piast Erzsébet (13021345. augusztus 22. után), bosnyákul: Elizabeta Pjast, lengyelül: Elżbieta kujawska, kujáviai hercegnő, bosnyák bánné, Kotromanić Erzsébet magyar királyné édesanyja. A Piast-ház tagja.

Piast Erzsébet
Kujáviai Erzsébet
Boszniai Bánság bánnéja
Elizabeta Pjast
Uralkodási ideje
1324. június 1345. augusztus 22. után
ElődjeNemanjić Erzsébet
UtódjaSisman Dorottya
Életrajzi adatok
UralkodóházPiast-ház
Született1302
Elhunyt1345. augusztus 22. után (43 évesen)
ÉdesapjaIII. Kázmér kujáviai herceg (1277/80–1345/50)
ÉdesanyjaN. N.
HázastársaII. István bosnyák bán (–1353)
GyermekeiErzsébet (1340 körül–1387)
SablonWikidataSegítség

Apja III. Kázmér kujáviai herceg, anyja ismeretlen. Apja Piast Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és Fennena magyar királynénak, III. András magyar király első feleségének a testvére volt. I. Károly, az V. István magyar király harmadszülött lányától, Árpád-házi Mária nápolyi királynétól származó magyar király 1323-ban összeházasította unokatestvérét, az V. István magyar király legidősebb lányától, Árpád-házi Katalin szerb királynétól származó II. István bosnyák bánt a felesége lengyel rokonával, Erzsébettel, hogy magyarországi uralmát ezzel is legitimizálja. A házasságot sokáig nem kísérte gyermekáldás, míg végül majdnem 17 évvel a menyegző után megszületett az egyetlen gyermekük, egy leány, Erzsébet,[1] a későbbi magyar királyné.[2] A kis Erzsébet azonban hamarosan elvesztette édesanyját, akinek a halála után a budai udvarban nevelkedett. Özvegye visszautasította IV. Uroš István Dusán szerb cár házassági ajánlatát 1351 körül, aki fiának, Uroš trónörökös számára szerette volna feleségül kérni a bosnyák bán egyetlen leányát, hogy a két délszláv állam közötti viszályt ezzel az aktussal elsimítsák. Kotromanić István az 1349-ben megözvegyült és gyermektelen I. Lajos magyar királyhoz adta feleségül a lányát, amelynek elrendezése ügyében személyesen járt Budán. Az esküvőre 1353. július 20-án került sor Budán, ami után röviddel az apa is meghalt, így Erzsébet teljesen árván maradt.

  1. A forrásokból csak egy gyermek tudható biztosan, így az, hogy egy kiskorában meghalt fiú is született volna, vagy hogy Kotromanić Katalin, I. Hermann cillei gróf felesége és Cillei Hermann anyja az ő lánya lett volna, csak feltételezésekre épül. Lásd Wertner (1891: 218).
  2. Kotromanić Erzsébet szintén hasonló problémákkal küzdött az utódlás tekintetében, mint szülei, de reményeit végül siker koronázta, hiszen megszülettek a lányai, bár a fő cél, a fiú trónörökös az ő esetében sem teljesült.
  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
  • Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások

szerkesztés


Előző
Nemanjić Erzsébet
Bosznia bánnéja  
1324 – 1345
Következő
Sisman Dorottya