Pieter van Musschenbroek

holland fizikus

Pieter van Musschenbroek (Leiden, 1692. március 14. – Leiden, 1761. szeptember 19.) holland fizikus.

Pieter van Musschenbroek
Portret van Petrus van Musschenbroek, hoogleraar Wiskunde en Wijsbegeerte te Leiden Icones 147.tiff
Született 1692. március 14.[1][2][3][4][5]
Leiden[6][7][8][9]
Elhunyt 1761. szeptember 19. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Leiden[6][7][8][10]
Állampolgársága holland
SzüleiJohannes Joosten van Musschenbroek
Foglalkozása
Tisztsége
  • Leideni Egyetem rektora
  • rector of Utrecht University
Iskolái Leideni Egyetem
Kitüntetései Royal Society tagja

Pieter van Musschenbroek aláírása
Pieter van Musschenbroek aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pieter van Musschenbroek témájú médiaállományokat.

Élete és műveiSzerkesztés

Szülővárosában orvostudományt, filozófiát és matematikát tanult. Azután egy ideig Londonban tartózkodott, ahol Newtonnal kötött ismeretséget. Miután hazatért, 1719-ben meghívták a duisburgi egyetemre a matematika és a fizika professzorának, ahol Fahrenheittel dolgozott együtt. 1723-tól az utrechti egyetemen tanított, 1739-től pedig szülővárosa egyetemén, ahol korábbi szaktárgyait adta elő. Több tudóstársaság tagja és a párizsi Királyi Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1754-ben a Szentpétervári Tudományos Akadémia tiszteletbeli professzorává választották.

1746-ban Leidenben elkészítette a ma kondenzátornak nevezett eszköz ősét: egy üvegedényt kívül-belül fémréteggel borított be, mely feltölthető volt és tárolta az elektromosságot. Később az eszköz leideni palack néven vált ismertté.

MunkáiSzerkesztés

  • Elementa Physica (1726) című munkáját sokszor kiadták és több nyelvre lefordították[11]
  • Dissertationes physicae experimentalis et geometricae de magnete (1729)
  • Tentamina experimentorum naturalium in Accademia del Cimento (1731)[12]
  • Institutiones physicae (1734 és később is)
  • The aeris praestantia in humoribus corporis humani (1739)
  • Institutiones logicae (1764).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Catalogus Professorum Academiae Rheno-Traiectinae. (Hozzáférés: 2019. február 5.)
  7. a b PE00002017
  8. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мушенбрук Питер ван, 2015. szeptember 28.
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  11. John Gribbin hivatkozott munkájában megjegyzi, hogy ebben az időben kezdték a természetfilozófia helyett a fizika fogalmát használni, és ez volt „az egyik első könyv, amelyik a fizika szót ebben a modern értelemben használta”.
  12. A Pallas nagy lexikona szerint ez a munka az Accademia del Cimento Saggi di naturali esperienze… című munkáinak latinra fordítása.

ForrásokSzerkesztés