Főmenü megnyitása

Pillich László

erdélyi magyar közgazdász

Pillich László (Kolozsvár, 1951. augusztus 21. –) erdélyi magyar közgazdász, szociográfus, lapszerkesztő, politikus.

Pillich László
Pillich László.jpg
Született 1951. augusztus 21. (68 éves)
Kolozsvár
Állampolgársága román
Házastársa Katalin
Foglalkozása
Tisztség román országgyűlési képviselő
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem (1975–1980)
Kitüntetései Gróf Kun Kocsárd-díj (2001)

ÉletútjaSzerkesztés

A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett (1970), a Babeș-Bolyai Egyetemen szerzett közgazdász oklevelet (1975). Porcelángyári tisztviselő (1975–80), 1980-tól az Igazság belső munkatársa (1988–89-ben a szerkesztőbizottság tagja is); a diktatúra bukása után a Szabadság főszerkesztő-helyettese (1989), az RMDSZ parlamenti képviselője (1990–92), a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány alapító elnöke, a Heltai Könyvtár és Közművelődési Központ megszervezője és vezetője.

MunkásságaSzerkesztés

Környezetgazdaságtani témájú első írását a Korunk közölte (1975). Cikkei A Hét, Ifjúmunkás, Utunk, Brassói Lapok, TETT, Művelődés hasábjain jelentek meg. A Változó valóság (1984) című Kriterion-tanulmánykötetben a kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedésének szerkezeti alakulásáról értekezett Vetési Lászlóval és Vincze Zoltánnal; a TETT-ben (1980/3), az 1982-es Korunk Évkönyvben s a fiatal prózaírók Ajtók című antológiájában (1986) novellával jelentkezett. Jelentős szerepe volt az európai kisebbségi népcsoportokat tömörítő FUEV-vel való kapcsolatok kiépítésében; annak képviselőit több hazai kisebbségügyi konferencián ismertette meg a hazai közönséggel. A svájci Béke Alapítvány egy Bázelben tartott nemzetközi értekezletén 1995 szeptemberében Erdélyről mint interetnikus konfliktusövezetről tartott előadást, s időszerűen vetette fel az erdélyi kérdés jelentőségét Piramis (ok) árnyékában, avagy a polgári önépítés esélyei a mai Erdélyben című tanulmányában (Korunk 1995/11). Szervezésében zajlott le Kolozsvárt 1996. jan. 25–27-én a Soros Alapítvány segítségével egybehívott Kelet-közép-európai Konferencia, melynek magyar, német, román, bolgár, szorb kisebbségi előadói a kulturális identitást fenyegető szélsőségekkel szemben közös határozatban sürgették „a népcsoportok és különleges régiók, kulturális önszerveződések, az autonóm cselekvés nemzetközi jogi rendszerének kidolgozását”.

1990–1992 között az RMDSZ jelöltjeként a román parlament képviselője volt, ahol a gazdasági és környezetvédelmi bizottságok tagjaként tevékenykedett.

Munkái:

  • Városom évgyűrűi (Kolozsvár városszociológiája, 1985)
  • Láda a pincében (novellák, karcolatok, 1987)
  • Leírtam életem... címmel Vetési Lászlóval közösen összeállított egy kötetet népi önéletírásokból (1987).

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés