Főmenü megnyitása

Pintér Imre (színművész)

magyar színész

Pintér Imre (Vác, 1864. október 6.Budapest, 1946. január 17.)[1] színész, operetténekes, rendező, színműíró.

ÉleteSzerkesztés

Pintér Bálint és Müller Matild fia. Vácon született, ahol apja a Fejér hajó szálló tulajdonosa volt, akinek halála után mostohabátyja nevelte és a váci gimnáziumban taníttatta, ahonnét az V. osztályból ötödmagával valami csínytevés miatt kizárták. Ekkor pékinas, majd két hónap múlva füszerkereskedő-tanonc lett, azonban három hónap múltán ezt az üzletet is elhagyta. 1885 őszén lépett először színpadra Pécsett, Mészáros Kálmánnál. Blaha Lujza közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szeptember 16-án fölvette a Népszínházhoz statisztának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszinész, ahol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és Pozsonyba. 1891-ben Krecsányi Ignác társulatához szerződött nejével Szép Olgával (1872–1906), aki a vidéki szinpad naivája volt. 1895-től egy telet Kolozsvárt, egy telet pedig a Vígszínháznál játszott. 1897-től 1903-ig Aradon és Nagyváradon láthatta a közönség, majd 1903 őszén újból a Népszínházban lépett fel, 1904 márciusában szerződött oda. Itt Blaha Lujza partnereként szerepelt sikerrel. Miután Vidor Pál igazgató elhunyt, két évre Pécsre került, majd 1909-től Újvidéken szerepelt. 1910-ben Budapesten működött, a Vígszínházban, a Budai Színkörben, illetve a Kisfaludy Színházban. Második felesége pedig Parlaghy Kornélia színésznő volt. Az 1930-as években Blaha Lujzával középiskolákban adtak elő népszínmű-összeállításokat.

ÍrásaiSzerkesztés

Költeményeket, tárcákat írt a vidéki lapokba, így az Erdélyi Hiradóba, Arad és Vidékébe, Aradi Ujságba, Pécsi Hirlapba, Nagyváradi Naplóba, Temesvári Hirlapba, Pécsi Figyelőbe sat.

Cikke a Nagyváradban (1900. 250. Blaha Lujza Bécsben).

SzínműveiSzerkesztés

  • Szellő Judit, eredeti népszinmű (először adatott a pozsonyi színházban 1893. febr. 19. Ism. Nyugotmagyarországi Hiradó 42. sz.)
  • A falu rózsája, népszínmű (először adatott a fővárosi nyári színházban 1903. szept. 6. Ism. Budapesti Hirlap 249. sz.)

1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő c. népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jól c. bohózata került színre, de mind a kettő megbukott.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Pietro (Suppé: Boccaccio)
  • Katko (Zeller: Madarász)
  • Jen Mo (Jones: San Toy)
  • Laci (Sárga csikó)
  • Jani (In­gyenélők)
  • Csillag (Piros bugyelláris)
  • XXVII. Balduin (Külteleki hercegnő)
  • Gáspár apó (Cornevillei harangok)
  • Rip-Rip (címszerep)
  • Kokó (Mikádó)
  • Gyurka (Gyimesi vadvirág)

Működési adataiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

SzínészkéntSzerkesztés

  • Szerelmes szívek (1944)
  • A Megfagyott gyermek (1921)
  • A népfölkelő (1914)
  • A marhakereskedő (1913)
  • Elmegyek a Templom mellett (1908)

RendezőkéntSzerkesztés

  • Ágyú és harang (1915)
  • A népfölkelő (1914)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 49/1946. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés