Planina Gornja
Planina Gornja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
| Planina Gornja | |
 | |
| Planina Gornja látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 201 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″45.939000°N 16.079000°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″45.939000°N 16.079000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Planina Gornja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZágráb városközpontjától légvonalban 16, közúton 26 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak mentén fekszik.
Története
szerkesztésPlanina első írásos említése 1209-ben történt „locus qui dicitur Planina”[2] alakban. 1279-ben „Planina terra” néven birtokként említik. E forrásokból kiderül, hogy a 13. század elején a johanniták a Lipa-hegy lábánál Szent György tiszteletére szentelt templomot és kolostort építettek. Ez később is „monasterium s. Georgii de Planina” néven említik. Ennek a megmaradt részeire épült aztán a mai Szent György kápolna. Planina a középkorban egy ideig külön birtokot képezett, melynek központja egy Gradec nevű dombon állt. A 19. század végén a kašinai öregek egy Pogányvárról beszéltek, mely a Szent György kápolnával átellenben állt és ahol egy halastó is volt. Ezt a helyet a kápolnától egy kilométerre emelkedő magaslattal azonosították. Itt egy ellipszis alakú, fából és földből épített vár állhatott, amelynek keleti oldalán árok (vagy két árok) nyoma található. A tetején földút és sánc nyomai vehetők ki, melyet régészeti lelőhelyként jelölnek meg. Nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések láthatók, valószínűleg a faházak maradványai a kultúrréteg látható nyomai nélkül. A zágrábi történeti levéltárban található dokumentumok között szerepel Károly Róbert 1328-ból származó oklevele, amely megerősíti a zágrábi káptalant Kašinai birtokában és leírja a határvonalat a káptalani birtok és „Castrum antiquum Paganorum” területe között.
Az első katonai felmérés térképén „Planina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Planina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Planina” néven 58 házzal, 509 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a falu terület két részre, Planina Donja és Planina Gornja részekre oszlott.
A település Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99,6%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 247 lakosa volt.
Népessége
szerkesztés| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 275 | 270 | 266 | 248 | 247 |
(1961-ig lakosságát Planina néven Planina Donjához számították.)
Nevezetességei
szerkesztésA Medvednica északi oldalán található 635 méteres Tepčina špica nevű magaslat déli, nyugati és keleti oldalában összeomlott fal és egész tégladarabokkal vegyes mészhabarcs maradványai találhatók. Finoman őrölt téglamaradványok a vakolat maradványaiban nem figyelhetők meg. A fennsík északi oldalán nincsenek tégla vagy fa védőfal nyomai. Az összeomlott fal keleti oldalán, Laz felé, lejtős terep maradványai láthatók, a lábánál védőárokkal. A Tepčina špica tetején számos ritka, ókori eredetű kerámia töredék került elő, de vastagabb kultúrréteg nem látható rajta. A hegy geostratégiai helyzete és a történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy késő ókori erődítményről van szó. A késő középkorban megemlítik a hegyen át Grazig haladó postautat, amely a Tepčina špica alatt nyugat felé haladt, ami megengedi a kisebb középkori erődítmény lehetőségét is.[7]
A Babić család malma[8] a 19. század második felében épült, Planina Gornjától délre, a Vukov dol-pataknál, ahol a legenda szerint egykor a falutól északra és délre 11 malom működött. A bejárattól jobbra található gerendán a B. Z. monogram látható. A malom kisebb egyterű épület, téglalap alaprajzzal, nyeregtetővel, hódfarkú cseréppel fedve. Vízszintesen egymásra rakott fagerendákból épült, alacsony kőalapra helyezve. Bejárati ajtón, a déli homlokzaton íves áthidalók láthatók, de más fénynyílások nincsenek. Részben megmaradt a túlfolyó a malomkerék vízszintes tengelyével.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ azaz hely, amit Planinának neveznek
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...512. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 100. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Damir Fofić: Studija zaštite i prezentacijskog potenciala arheološkog nalazišta Kuzelin i bliskih arheoloških nalazišta (horvát nyelven). Muzej Prigorja Sesvete, 2015. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2962.
Források
szerkesztés- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A kašinai plébánia honlapja (horvátul)
További információk
szerkesztésDarko Antolković blogja (horvátul)
