Planina Gornja

település Horvátországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 20.

Planina Gornja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Planina Gornja
Planina Gornja látképe
Planina Gornja látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállásfalu
Irányítószám10362
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség201 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″45.939000°N 16.079000°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″45.939000°N 16.079000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Planina Gornja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zágráb városközpontjától légvonalban 16, közúton 26 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak mentén fekszik.

Története

szerkesztés

Planina első írásos említése 1209-ben történt „locus qui dicitur Planina”[2] alakban. 1279-ben „Planina terra” néven birtokként említik. E forrásokból kiderül, hogy a 13. század elején a johanniták a Lipa-hegy lábánál Szent György tiszteletére szentelt templomot és kolostort építettek. Ez később is „monasterium s. Georgii de Planina” néven említik. Ennek a megmaradt részeire épült aztán a mai Szent György kápolna. Planina a középkorban egy ideig külön birtokot képezett, melynek központja egy Gradec nevű dombon állt. A 19. század végén a kašinai öregek egy Pogányvárról beszéltek, mely a Szent György kápolnával átellenben állt és ahol egy halastó is volt. Ezt a helyet a kápolnától egy kilométerre emelkedő magaslattal azonosították. Itt egy ellipszis alakú, fából és földből épített vár állhatott, amelynek keleti oldalán árok (vagy két árok) nyoma található. A tetején földút és sánc nyomai vehetők ki, melyet régészeti lelőhelyként jelölnek meg. Nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések láthatók, valószínűleg a faházak maradványai a kultúrréteg látható nyomai nélkül. A zágrábi történeti levéltárban található dokumentumok között szerepel Károly Róbert 1328-ból származó oklevele, amely megerősíti a zágrábi káptalant Kašinai birtokában és leírja a határvonalat a káptalani birtok és „Castrum antiquum Paganorum” területe között.

Az első katonai felmérés térképén „Planina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Planina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Planina” néven 58 házzal, 509 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a falu terület két részre, Planina Donja és Planina Gornja részekre oszlott.

A település Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99,6%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 247 lakosa volt.

Népessége

szerkesztés
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 275 270 266 248 247

(1961-ig lakosságát Planina néven Planina Donjához számították.)

Nevezetességei

szerkesztés

A Medvednica északi oldalán található 635 méteres Tepčina špica nevű magaslat déli, nyugati és keleti oldalában összeomlott fal és egész tégladarabokkal vegyes mészhabarcs maradványai találhatók. Finoman őrölt téglamaradványok a vakolat maradványaiban nem figyelhetők meg. A fennsík északi oldalán nincsenek tégla vagy fa védőfal nyomai. Az összeomlott fal keleti oldalán, Laz felé, lejtős terep maradványai láthatók, a lábánál védőárokkal. A Tepčina špica tetején számos ritka, ókori eredetű kerámia töredék került elő, de vastagabb kultúrréteg nem látható rajta. A hegy geostratégiai helyzete és a történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy késő ókori erődítményről van szó. A késő középkorban megemlítik a hegyen át Grazig haladó postautat, amely a Tepčina špica alatt nyugat felé haladt, ami megengedi a kisebb középkori erődítmény lehetőségét is.[7]

A Babić család malma[8] a 19. század második felében épült, Planina Gornjától délre, a Vukov dol-pataknál, ahol a legenda szerint egykor a falutól északra és délre 11 malom működött. A bejárattól jobbra található gerendán a B. Z. monogram látható. A malom kisebb egyterű épület, téglalap alaprajzzal, nyeregtetővel, hódfarkú cseréppel fedve. Vízszintesen egymásra rakott fagerendákból épült, alacsony kőalapra helyezve. Bejárati ajtón, a déli homlokzaton íves áthidalók láthatók, de más fénynyílások nincsenek. Részben megmaradt a túlfolyó a malomkerék vízszintes tengelyével.

További információk

szerkesztés

Darko Antolković blogja (horvátul)