Podjebrád Szidónia szász hercegné

szász hercegné

Podjebrád Szidónia (Prága, 1449. november 14.1510. február 1.) cseh királyi hercegnő, szász hercegné, Podjebrád Katalin magyar királyné ikertestvére.

Podjebrád Szidónia

Életrajzi adatok
UralkodóházPodjebrád-ház
Született1449. november 11.[1]
Prága
Elhunyt1510. február 1. (60 évesen)[1]
Tharandt
NyughelyeMeißeni dóm
ÉdesapjaI. György cseh király
ÉdesanyjaKunigunda sternbergi bárónő (1422–1449)
Testvére(i)
HázastársaIII. Albert szász herceg
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád Szidónia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Testvérei szerkesztés

Édestestvérei szerkesztés

  • Barbara (Borbála) (14461469), első férje Lipé Henrik, a második pedig Ronov János lett
  • Szidónia

Féltestvérei szerkesztés

Élete szerkesztés

I. (Podjebrád) György cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda cseh bárónőnek a harmadik leánya. Ő volt Podjebrád Katalin későbbi magyar királyné ikertestvére, aki Hunyadi Mátyás király első felesége lett 1463-ban.

Apai nagyszülei: Podjebrád Viktorin kunštáti (kunstadti) báró és Wartenbergi Anna glatzi várgrófnő

Anyai nagyszülei: Sternbergi Smil és Pardubicei Barbara

Szidónia édesanyja néhány nappal ikerlányai születése után meghalt gyermekágyi lázban, csupán 24 évesen. Apjuk 1450-ben újranősült, második hitvese a 20 éves Rozmital Johanna lett, akivel 21 évig voltak házasok. Frigyükből két fiú és két leány született. A hercegné 1510. február elsején, 60 éves korában hunyt el.

Családja szerkesztés

1459 novemberében Szidóniát eljegyezték a 16 éves III. Albert szász herceggel, akihez 1464. május 11-én feleségül is ment. Meissenben telepedtek le. Szidónia elvakult katolikus asszony volt, aki gyűlölte a háborút és a vele járó erőszakot. 1500. szeptember 12-én a hercegné megözvegyült. Frigyükből kilenc gyermek született, két leány és hét fiú. Többé nem ment férjhez.

  • Katalin (1468. július 24 – 1524. február 10.), először Habsburg Zsigmond főherceghez, Tirol (hercegesített) grófjához ment nőül, második hitvese pedig Braunschweig-Calenberg Erik herceg lett, ám csak a második frigyből származott gyermek, egy Anna Mária nevű kislány, aki korán meghalt.
  • György (1471. augusztus 27 – 1539. április 17.), aki Jagelló Barbara lengyel királylányt vette el,[2] kitől 10 gyermeke született, öt fiú (Kristóf, János, Wolfgang, Kristóf és Frigyes) és öt lány (Anna, Ágnes, Krisztina, Magdolna és Margit)
  • Henrik (1473. március 16 – 1541. augusztus 18.), aki Mecklenburg Katalin hercegnőt vette nőül, kitől hat gyermeke származott, három fiú (Móric, Szeverinó és Ágost) és három lány (Szibill, Emília és Szidónia)
  • Frigyes (1474. október 26 – 1510. december 14.), aki nem nősült meg, s gyermekeiről sem tudunk
  • Anna (1478. augusztus 3 – 1479)
  • egy ismeretlen nevű, halvaszületett fiú (1479)
  • Lajos (1481. szeptember 28 – 1498 után)
  • János (1484. június 24 – 1484. június 24.)
  • János (1498. december 2 – 1498 vége?)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Szarka László: A béke apostola. Pogyebrád György (1420–1471), In: Szvák Gyula (szerk.): Koronás portrék, Kozmosz Könyvek, Budapest, 81–102, 1987.