Főmenü megnyitása

A Poduplaszki-Alsó-Békás-tó (szlovákul Nižné Bielovodské Žabie pleso) kis a Magas-Tátrában, a Poduplaszki-Békás-tavak völgyében, 1676 m tengerszint feletti magasságban. Az alsó tó párja a Poduplaszki-Felső-Békás-tó.

Poduplaszki-Alsó-Békás-tó
Nižné Bielovodské Žabie pleso.jpg
Ország(ok)  Szlovákia
Hely Magas-Tátra, Poduplaszki-Békás-tavak völgye
Elsődleges lefolyások Békás-patak
Hosszúság0,360 km
Szélesség0,185 km
Felszíni terület0,04650 km2
Legnagyobb mélység20,2 m
Tszf. magasság1676 m
Elhelyezkedése
Poduplaszki-Alsó-Békás-tó (Tátra)
Poduplaszki-Alsó-Békás-tó
Poduplaszki-Alsó-Békás-tó
Pozíció a Tátra térképén
é. sz. 49° 11′ 42″, k. h. 20° 05′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 42″, k. h. 20° 05′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Poduplaszki-Alsó-Békás-tó témájú médiaállományokat.

A tó felett tornyosul a Nagy-Békás-csúcs, Békás-Barát és a Juhász-tornyok.

NeveSzerkesztés

Nevét aranyásó regék szerint bizonyos tátrai tavakban élő, aranyat lenyelő békákról kapta. A „poduplaszki” jelzőt pedig azért, hogy meg lehessen különböztetni a Magas-Tátra többi békás tavától (Menguszfalvi-Békás-tavak, Jávorvölgyi-Békás-tavak).

A Kolbenheyer-Kovács szerzőpáros 1882-ben kiadott turistakalauza a Poduplaszki-Békás-tavakat Északi-Békás-tavaknak nevezi, mintegy ellenpólusként a mai Menguszfalvi-Békás-tavakhoz, amelyeket Déli-Békás-tavakként emleget.

Róth Márton az Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1890-es Évkönyvében azt írta, hogy a tó elnevezésének eredetét a "zsvaba" szóban kell keresni, amelynek jelentése állítólag teknő. Rögtön javasolta is a Trogseen – Teknőstavak elnevezést. Okfejtésével csak az a baj, hogy a zsvaba szót hiába keressük úgy a lengyel mint a szlovák szótárban, de még tájszóként sem ismert.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Poduplaszki-Alsó-Békás-tó témájú médiaállományokat.