Polgármester-választások Kakucson

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Kakucson.

Polgármester-választások
Kakucs
községben
(Pest vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Assenbrenner
György
1994-1998
1998-2002
2002-2006 Szalay István
2006-2010
2010-2014
2014-2019 Kendéné
Toma Mária
2019-

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2014 óta Kendéné Toma Mária a község első embere.

Mindig több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért és a hivatalban lévő vezető mindig megmérettette magát. A részvételi hajlandóság rendszeresen 55% körül mozgott.

A nyolc választás összes jelöltje szervezeti támogatás nélkül állt rajtvonalhoz.

Háttér szerkesztés

 
 
Kakucs
Pozíció Pest vármegye térképén

A háromezer fős település Pest vármegye déli sávjában található. A 19. század vége óta mindenkor Dabas környékéhez tartozott, 2013 óta a Dabasi járás része.[1]

1946-ban az addig Kakucshoz tartozó területekből jött létre Inárcs település.

A 1973 áprilisától Kakucs és Inárcs közös tanácsot alkotott, amelynek székhelye az akkor már nagyobb népességű Inárcson volt.[2] 1985-ben a közös tanács elnöke Jeszenszki József, a tanácselnök-helyettes és egyben a kakucsi elöljáróság vezetője pedig Erős József volt.[3]

1989 májusában népszavazást tartottak az önállósodásról, amelyen a polgárok elsöprő többsége az elszakadásra szavazott. Ennek megfelelően 1990. január 1-jétől újra önállóan igazgatta magát a település. A község tanácselnöke az elöljáróság addig vezetője, Erős József lett.[mti 1][4]

Alapadatok szerkesztés

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 2 58%
1998 4 54%
2002 2 53%
2006 3 55%
2010 2 57%
2014 2 53%
2019 3 56%

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok több mint fele szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 55% körül mozgott, ráadásul igen kis kilegngéssel: a legalacsonyabb 2002-ben és 2014-ben volt a választói kedv (53%-53%), a legmagasabb pedig 1994-ben (58%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

A jelöltek száma kettő és négy között mozgott, a hivatalban lévő vezető pedig mindig indult a választásokon.

A település lakóinak a száma 2 400 és 2 900 között mozgott és lényegében folyamatosan nőtt. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 9 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett. A választójogosultak száma folyamatosan nőtt, 1994-ben 1 900 közelében, 2019-ben pedig 2 300 fölött járt.

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[5]

Választások szerkesztés

1990
Jelölt Szavazat
Assenbrenner György
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[8]
1994 Részvétel: 58%
Jelölt Szavazat
Assenbrenner György
930 85,7%
Schulcz István
155 14,3%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 54%
Jelölt Szavazat
Assenbrenner György
530 51,1%
Balogh János
211 20,3%
Prohászka Csaba
163 15,7%
Kuli Sándor
133 12,8%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 53%
Jelölt Szavazat
Szalay István
596 56,1%
Assenbrenner György
467 43,9%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 55%
Jelölt Szavazat
Szalay István
400 34,3%
Kloczka Mihály
391 33,5%
Assenbrenner György
375 32,2%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 57%
Jelölt Szavazat
Szalay István
658 52,9%
Kloczka Mihály
585 47,1%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 53%
Jelölt Szavazat
dr. Kendéné Toma Mária
761 62,7%
Szalay István
452 37,3%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 56%
Jelölt Szavazat
dr. Kendéné Toma Mária
556 43,0%
Balogh Ágnes
374 28,9%
Oláh József
364 28,1%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek szerkesztés

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Assenbrenner György Szalay István Kendéné
Toma Mária

Jegyzetek szerkesztés

  1. 1950 előtt az Alsódabasi járáshoz, majd a Dabasi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Dabasi nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Dabasi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Dabasi járás része.
  2. A közös tanács létrehozásáról: „Közös vasútállomás után közös tanács”, Pest Megyei Hírlap, 1973. február 8., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) . A közös tanács első vezetőiről: „Folytatódnak az alakuló tanácsülések”, Pest Megyei Hírlap, 1973. április 26., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) .
  3. A tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2020. február 19.) .
  4. Új tanácsapparátusok (kilenc településen)”, Pest Megyei Hírlap, 1990. január 11., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. február 20.) 
  5. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  6. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 19.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  7. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  8. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. február 19.) 
  9. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

MTI hírek szerkesztés

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

  1. 1989. május 7-én az 1788 választásra jogosult polgárból 1562 mentek el szavazni (87%). Az önállósodásra kereken 1500 szavaztak, míg az együttmaradásra 55-en. MTI hírek: „Helyi szavazás Kakucson”, Magyar Távirati Iroda, 1989. május 7. (Hozzáférés: 2020. február 20.) 

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés