Wikipédia

Pollák Manó

(1854–1937) építész

Pollák Manó (Szucsány, 1854. május 26. – Budapest, Terézváros, 1937. március 12.)[2] magyar műépítész.

Pollák Manó
Született1854. május 26.[1]
Szucsány
Elhunyt1937. március 12. (82 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollák Manó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

szerkesztés

Pollák József és Schulcz Jozefa fia. Felesége Reich Eugénia (Jenny) volt. Legidősebb gyermekük, Katalin (1893-1905) fiatalon meghalt. Két fiúgyermeknek 1915-ben belügyminiszteri engedéllyel Pogányra változtatták a nevét. Pogány Móric György (1899–?) gabonakereskedő, felesége Gyárfás Klára Adrienne (1903–?). Pogány Márk János (1900–1933) orvos, egyetemi tanársegéd, felesége Balkányi Sára (1913–1992) gyógypedagógus, pszichoanalitikus, Balkányi Kálmán lánya.

Pályafutása

szerkesztés
 
Frangepán u. 6. - Lomb utca 18.

Gyermekkorában Bacher Simon tanította. Középiskolai tanulmányait a győri Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban végezte.[3] Ezután a stuttgarti Polytechnische Schule hallgatója volt 1877-ig, Zürichben, majd két évig Párizsban az École nationale supérieure des Beaux-Arts-ban folytatta tanulmányait Jean-Louis Pascalnál. Jean Gizette francia építész irodájában dolgozott 1880 és 1883 között. Franciaországban ismerte meg Munkácsy Mihályt, akivel barátságot kötött és szalonjának törzsvendége volt. 1883-ban visszatért Budapestre, s önálló irodát nyitott. Sokoldalú tevékenységét az általa kivitelezett gyárak, munkás- és tisztviselőházak, kastélyok, villák, bérpaloták, síremlékek és belső díszítések nagy száma jelzi. Szakértői működését több mint ezer becslés tanúsítja. Építészi működésén kívül nagy sikereket ért el iparművészeti téren is és úgy a fővárosban, mint a vidéken számos palota és kastély művészi enteriőrjét tervezte és kivitelezte. 1929-ben harmadik díjat nyert az újbudai zsidótemplom tervpályázatán.[4] Hosszabb időt töltött a magyarországi zsinagógák építészetének tanulmányozásával. Ezekről összegyűjtött anyagát a Magyar Zsidó Múzeum őrzi.

Szakcikkei különböző szaklapokban, illetve a Pesti Hírlap, Pester Lloyd és a Neues Pester Journal hasábjain jelentek meg. A Múlt és Jövő folyóirat munkatársaként is működött. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek 1885-től, a Magyar Iparművészeti Társulatnak 1897-től a tagja volt, a Magyar Építőművészek Szövetségének 1913-ban II. mesterévé választották.

A Farkasréti izraelita temetőben lévő Pogány-féle sírboltban helyezték örök nyugalomra.[5]

Ismert épületei

szerkesztés
 
Malonyai-kastély
 
Pollák Manó lakóháza, Margit u. 11. tervezte: Fischer József és Scheer Izidor
 
A romos Gomperz-mauzóleum
  • 1889: ideiglenes vízvezetéki szűrőtelep épületei, Budapest, V. kerület Jászay Mari tér és Kossuth tér között (lebontották)
  • 1893 k.: Wahrmann-Malonyai-kastély, Halásztelek[6]
  • 1889: Schütz-ház, Budapest, VIII. kerület, József körút 28.
  • 1896–1897: Schulz-ház, Budapest, V. kerület, Zoltán u. 10.[7]
  • 1897: bérház bővítése, Budapest, VIII. kerület, József körút 51. (eredeti tervező: Bergh Károly, 1884)[8]
  • 1897–1898: A pöstyéni Ferenc József gyógyfürdő épülete
  • 1900: Róheim-villa. Budapest, XIV. kerület, Hermina út 45.[9][10]
  • 1900: ELMŰ Székház, Budapest, XIII. kerület, Váci út 77-79.[11]
  • 1901: Kohner-kastély, Szászberek
  • 1906: Apolló projektográf-terem (mozi), Budapest, Blaha Lujza tér 2. (lebontották)
  • 1909–1910: Kereskedelmi Utazók Egyesületének székháza. Budapest, VI. kerület, Jókai u. 4.
  • 1911: Weidinger Miksa családi házának átalakítása, Budapest, II. kerület, Trombitás utca 19.
  • 1911: Alexy Lajosné lakóháza, Budapest, II. kerület, Bimbó út 22.
  • 1911–1912: székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, XIII. kerület, Frangepán utca 6. - Lomb utca 18.[11][12]
  • 1923: Pogány Miklós és neje Hirsch Margit villája, Budapest, II. Bolyai utca 9.

Tervpályázatok

szerkesztés
  • 1899: Lipótvárosi zsinagóga, Budapest[13] (Scheer Izidorral)
  • 1908: Belvárosi Takarékpénztár, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 10. (Gondos Izidorral)[14]
  • 1908: Magyar Kereskedelmi Utazók Egyesületének székháza. Budapest, VI. kerület, Jókai u. 4. ("Semper" jeligéjű 1. díj)[15]
  • 1913: Magyar Kereskedelmi Csarnok Egyesület székháza, Budapest, V. kerület Szabadság tér (díjazott terv)[16]
  • 1914: Meller Ignác és társai olajgyár bérháza, Győr (2. díj)[17]
  • 1927: autóbuszgarázs, Budapest, XIV. kerület Szabó József utca (Torda Györggyel)[18]
  • 1928: Újbudai zsinagóga, Budapest, XI. kerület Váli út 6-8. (3. díj)[19]

Síremlékek

szerkesztés
  • 1897: Gomperz-mauzóleum, Salgótarjáni utcai zsidó temető, Budapest, Salgótarjáni utca 6.[20]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 508/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  3. ↑ Osztálytalálkozó. Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935.
  4. ↑ „Döntés az uj budai zsldótemplom tervpályázatairól”, Az Újság, 1929. február 2. (Hozzáférés: 2021. február 12.) 
  5. ↑ Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők. Múlt-kor történelmi portál, 2004. november 12.
  6. ↑ Sári Andrea (szerk.):Pest szíve-java. Dono Te Libro Kiadó, 2021
  7. ↑ Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, Doktori, 2011. (148. számozatlan o.
  8. ↑ https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-51/
  9. ↑ Ki tervezte? Pollák Manó. CompArt Stúdió Kft. honlapja
  10. ↑ Albert Mária: „Tartózkodunk mindenféle toldozástól” Kultúra.hu 2020.10.05.
  11. ↑ a b https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf
  12. ↑ http://mindennapihagyomany.blogspot.com/2017/03/varosfejlesztesbarczy-modra-angyalfold.html
  13. ↑ https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-1-resz/scheer-izidor-es-pollak-mano-terve-mzsl/
  14. ↑ „A Belvárosi Takarékpénztár tervpályázata. Magyar Építőművészet (6. évfolyam) 1908/5. szám pp. 28-29.”.  
  15. ↑ „A kereskedelmi utazók egyesületi házának tervpályázata. Magyar Építőművészet (6. évfolyam) 1908/12. szám pp. 12-13.”.  
  16. ↑ „A Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázata. Magyar Építőművészet (11. évfolyam) 1913/5. szám. pp. 17-18.”.  
  17. ↑ „Magyar Építőművészet (12. évfolyam) 1914/2. szám p. 32.”.  
  18. ↑ A Munkaadó, 1927. november 9. (14. évfolyam 45. szám) p. 3
  19. ↑ „Épitő Ipar - Építő Művészet, 1929. február 15. (53. évfolyam, 7-8. szám) p. 30.”.  
  20. ↑ Tóth 2018, 356. o.

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pollák_Manó&oldid=27191928”