Pompéry Elemér

magyar királyi szabadalmi bíró

Vallányi Pompéry Elemér (Pest, 1856. május 25.Karlsbad, 1937. augusztus 3.) magyar királyi szabadalmi bíró.

Pompéry Elemér
Született 1856 (166 éves)
SzüleiPompéry János
Foglalkozása mérnök

ÉleteSzerkesztés

Pompéry János író és Petrás Terézia fia, Pompéry Aurél testvérbátyja.

Középiskolai tanulmányait 1869-ig Pesten, 1869-től 1871-ig Kornthalban (Württemberg) végezte. 1871-től 1873-ig a karlsruhei (Baden), 1873-tól 1877-ig a budapesti műegyetemen tanult, ahol mérnöki oklevelet nyert. Közben mint hadmérnökkari önkéntes hadnaggyá neveztetett ki. 1877-78-ban a párizsi és a Szajna folyó menti vízépítési műveket tanulmányozta, míg 1878. augusztusban a boszniai okkupációhoz rendelték le. 1879-ben a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasút soproni szakaszának építésvezetője volt, 1880-tól mint állami mérnök a dunai szabályozási munkálatoknál, 1881-től 1884-ig a budapest-zimonyi vasút karlócai szakaszán mint építésvezető mérnök működött. 1886-tól 1888-ig igazgató főmérnök volt a Szolnok-Csongrád balparti ármentesítő társulatnál, 1888-től 1896-ig mint magánmérnök több vasúti nyomjelzésen, számtalan tagosításon kívül különösen Kolozsvár és Marosvásárhely városok belterületének háromszögellésével volt elfoglalva. 1896-ban szabadalmi bíróvá nevezték ki; egyszersmind 1902-től a magyar mérnök- és építészegylet igazgatója volt. 1896-ban beutazta Észak-Németországot és Hollandiát, 1898-ben Belgiumot, Angliát és Skóciát, 1899-ben Szász- és Bajorországot és Svájcot, 1902-ben a Rajna menti gyár- és hajótelepeket, Bremát, Hamburgot, Lübecket és Kielt, 1903-ban Lombardiát és Velencét, 1904-ben az Észak-amerikai Egyesült-Államokat egészen a Csendes-óceánig San Francisco, Chicago stb. érintésével és a nagyobb technikai telepek tanulmányozásával.

A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében 1896-tól jelentek meg cikkei; a Földrajzi Közleményekben (1901. Nicaragua csatorna, amerika legészakibb atlanti világító tornya stb.); a Magyar Közgazdasági Értesítőnek 1899 végeig szabadalmi rovatát vezette (ennek I. füz.-ben: Szabadalmi jog története Magyarországon).

MunkáiSzerkesztés

  • A nagyszibériai vasut. Budapest, 1898.
  • A moszkva-irkutszki közvetlen gyorsvonat. Budapest, 1900.
  • Elektrogravure. Budapest, 1900. (Mind a három munka különnyomat a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Bp., Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.