Postapalota (Pécs)

Pécs főpostája a belvárosban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

A Postapalota Pécs városának egyik legjelentősebb épülete a belvárosban (helyi nevei: Nagyposta, Főposta). Az épület jelenleg is postaként működik, ez a város 1. számú postája.[1] Gótikára hajazó baldachinos szoboralakok, reneszánsz díszítőmotívumok és az oldalhomlokzaton szecessziós betétek teszik az építményt eklektikussá. Az épületen lévő mázas címer, a domborművek és a tetőcserép mind a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült.[2]

Postapalota
Pécs 1 Posta
Cím7601 Pécs, Jókai utca 10.
Építési adatok
Építés éve19021904
Építési stílusEklektika
TervezőBalázs Ernő
Hasznosítása
Felhasználási területposta
TulajdonosMagyar Posta Zrt.
Elhelyezkedése
Postapalota (Pécs)
Postapalota
Postapalota
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 13′ 37″46.073419°N 18.226824°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 24″, k. h. 18° 13′ 37″46.073419°N 18.226824°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magyarország címere a Postapalota homlokzatán.

Története

szerkesztés

Pécset a postahivatal az 1800-as évek közepén még a Perczel Miklós utcában volt, ahol egy postamester és a postaszolgálat dolgozott. A megnövekedett igények mellett fejlődött a posta szolgáltatása is, és az egy fő postamester már elégtelenné vált. A postaszolgálatot egyre nehezebb volt ellátni, ezért új szekérpostai, pénz- és levélfelvevői részleggel bővült a hivatal. A technikai fejlődést mutatja, hogy Pozsony után az országban másodikként nyílt meg Pécsett távbeszélőközpont 1885-ben. Ehhez egyre több helyre és nagyobb számú személyzetre volt szükség.[3]

A mai palota felépítése Opris Péter nevéhez fűződik, aki 1887-ben került a pécsi posta élére, amikor az egész országban átszervezésre került a postaszolgálat. Az akkor kialakult kilenc országos központ egyike Pécsre került. Ezt már csak bővítéssel és költözéssel lehetett megoldani. A posta először átkerült a mai Munkácsy Mihály utcába, majd 1900-ban a mai Váradi Antal utcába került át a telefonközpont. Ezután merült fel az ötlete egy minden postai funkciót (pénz- és levélfelvétel, szekérposta, távíró-, és távbeszélőközpont) betöltő épület építésének. A leendő postapalota helyszínét nem volt egyszerű megtalálni. Szóba került a mai Kossuth téren található Zsinagóga mögötti rész, a Jókai tér, illetve a Kert utca és a Deák utca (ma Jókai utca) előtere is. Ezt végül egy közgyűlés segítségével döntötték el, és végül csak egy véletlennek köszönhetően esett a szavazás erre a legutóbbi területre.[3] Az újságban meghirdetett pályázatot a zombori születésű Balázs Ernő építészmérnök terve nyerte el.[3]

Az épület alapozásakor fedezték fel, hogy itt állt Pécs római kori elődjének, Sopianae városának fóruma.[4] Az építkezés 1902-ben kezdődött és két évig tartott. Az épületben egyesítették a postát és a távírókat. Az első emeleten postai irodák voltak, a másodikon pedig egy komplett távbeszélőközpont üzemelt. A régi idők szokásainak megfelelően a postai vezetők szolgálati lakást kaptak. A pécsi postapalota esetében, különleges módon, ezek a lakások az épületen belül helyezkedtek el. Ekkor a postavezetők számára 3 szobás lakások lettek kialakítva, az igazgatónak még ennél is nagyobb lakás járt. Bár voltak régebben olyan tervek is, hogy a tetőtér átalakításával vendégszobák lettek volna kialakítva a más városok postai alkalmazottai számára, ám később az összes lakásokat végül megszüntették.[3]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. 100 éves a Pécsi Postapalota. www.posta.hu. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  2. A Postapalota címerei. Gyürüs Lajos, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  3. a b c d Régen még szolgálati lakások is voltak a 118 éves pécsi Postapalotában. pecsaktual.hu, 2022. április 23. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  4. Postapalota. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  • Gazda Ferenc: Pécs-Baranya postatörténete
  • Pilkhoffer Mónika: A pécsi postapalota építéstörténete