Főmenü megnyitása

A poszogó taplóbogár (Diaperis boleti) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjához tartozó faj. Mind a lárvák, mind a kifejlett egyedei korhadó fákon tenyésző különféle taplógombákon élnek. Veszély esetén átható szagú riasztó váladékukkal védekeznek.

Infobox info icon.svg
Poszogó taplóbogár
Diaperis boleti 1 bialowieza forest beentree.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Gyászbogárszerűek (Tenebrionoidea)
Család: Gyászbogárfélék (Tenebrionidae)
Alcsalád: Diaperinae
Nem: Diaperis
Faj: D. boleti
Tudományos név
Diaperis boleti
Linnaeus, 1756
Szinonimák

Chrysomela boleti

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Poszogó taplóbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Poszogó taplóbogár témájú médiaállományokat és Poszogó taplóbogár témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElterjedéseSzerkesztés

Megtalálható Európa nagy részében és Ázsiában (Szibéria). Magyarországon főleg lomblevelű (elsősorban bükk és tölgy) erdőkben közönséges.

MegjelenéseSzerkesztés

A poszogó taplóbogár rövid, tojásdad alkatú bogár. Hossza általában 6–8 mm. Teste fekete, alul lapos, felül erősen domború; fényes, fémes csillogással. Feje kicsi, szemei kidomborodóak. Csápja fonalas, a vége felé egyenletesen vastagodó ízekkel. Előtora a tövénél a legszélesebb, oldala szegélyezett. Szárnyfedőin szabályos pontsorok húzódnak. A szárnyfedőkön a vállaknál, a szárnyfedők közepén és gyakran a csúcsukon is sárga szalag húzódik. A szalagok szélei nem szabályosak, csipkézettek. Ez a mintázat azonban hiányozhat is, így vannak teljesen egyszínű, fekete példányok is. A középső csípőknek ízületi vápája oldalt nyitott. Lábai vékonyak, két elülső lábfeje 5-5, utolsó négy ízű.

ÉletmódjaSzerkesztés

 
Sárga gévagomba

A poszogó taplóbogár lomblevelű fákon élő taplógombákon él. Sokféle gombafajon megél, de különösen kedveli a sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus) és a nyírfataplót (Piptoporus betulinus), melyeken gyakran csapatostul fordul elő. Mind a kifejlett rovar, mind a lárva a gombafonalakkal és spórákkal is táplálkozik. A telet gyakran a fa repedéseibe húzódva, többesével vészelik át.

Zavarás, ragadozók ellen kellemetlen, átható illatú feromonokkal védekeznek. A riasztó hatású szekrétum fő komponensei a 2-etil-1,4-benzokinon és a 2-metil-1,4-benzokinon.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Poszogó taplóbogárak nyírfatapló termőtestjében

A nőstények májusban rakják le tojásakat a taplógombák termőtesteibe. Egyazon gombában évente egy-két generációjuk is kifejlődik. Az első júliusra, a második nemzedék szeptemberre lesz ivarérett.

ForrásSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelbbindiger Schwarzkäfer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.