Főmenü megnyitása

A lokácsi Prépostvári család az 1500-as évek eleje körül, I. Ferdinánd korában tűnt fel, s egy század alatt, három nemzedék múltán le is tűnt.

TörténeteSzerkesztés

Első ismert tagja Lokachi Chavrack Miklós volt, aki II. Lajos magyar király korában élt, és akinek II. Lajos király 1524. október 26-án Budán címert és nemesi levelet adott érdemei elismeréseként, később Miksa magyar király 1569. március 13-án Chavrack másképpen Prépostváry Bálint részére erről megerősítő okiratot adott ki.

Az 1500-as évek közepén élt I. Bálint, aki nejével és apjával együtt 1569-ben Szatmár megyei részbirtokokra királyi adományt nyert. Neje: Tardy Dorottya volt, kitől II. Bálint és István nevű fia született.

István ki 1584-ben élt, utód nélkül halt el.

II. Bálint : 1561-ben II. János moldvai fejedelem részére Moldvában járt.

1574-ben Kassán volt hadnagy, s részt vett a szikszói győzelemben is.

1575-ben a kállói vár kapitánya volt, s Bekes Gáspárral tartott Báthory ellenében.

1588-ban Miksa főherceggel Lengyelországban járt./Miksa főherceg: Miksa (1564-1576) magyar uralkodó fia, I. Ferdinánd (1526-1564) unokája volt./

1589-ben bárói rangot kapott.

1593-ban Prépostváry Bálint vezetésével Somoskő várát foglalták vissza a magyarok a törököktől.

1594-ben az Egri vár kapitánya volt.

1595-ben már kassai főkapitány, királyi tanácsos

II. Bálint neje Csáky Anna volt.

Egy fiú gyermeke; Zsigmond született.

Prépostváry Bálint 50 éves korában; 1597 december 23-án hunyt el Szatmár megyében, Csengerben, a bélteki (Krasznabéltek) templomban temették el. Sírfeliratát Szirmay Antal jegyezte fel:

"Ha a nemzet hada támadván, őt kérte,
Ez jószerencsével fogott fegyvert érte.
Ha békesség vala, annak folyásával
Az egész közösség élt szolgálatával.
Kálló, Kassa, Eger ennek bizonysága,
Melyeket vezérlett éles okossága..."

Fia: Zsigmond Bethlen korában élt.

1619-ben Felsőegregyen is részbirtokos volt, itteni birtokrészét azonban a hozzá való igaz barátságáért Rétsei Pálnak adta.

1644-ben Közép-Szolnok és Kraszna vármegye főispánja volt.

A bélteki uradalom birtokosa volt, (Szákos, Sándorfalva, Becs, Pethe, Rente-, Közép-,Felső-Homoród, és Dobra, Esztron és Göngyön részbirtokokkal) melybe királyi adomány címén 1633-ban iktatták be.

Meghalt: 1645-ben.

Nejétől, Széchy Katalintól (Ki előbb Gyulaffy László özvegye volt.) gyermekei nem maradtak.

Utód nélküli halála miatt javai – főleg azok, melyeket Erdélyben bírt – a kincstárra szálltak.

A bélteki uradalom 1778-ban gróf Károlyi Antal birtoka lett, melyet királyi adományként kapott meg.

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés