Preparált zongora
A preparált zongora olyan zongora, melynek húrjaira vagy a húrjai közé a hangzás megváltoztatása céljából különböző tárgyakat (csavarokat, gumit, fadarabot stb.) helyeznek. A zeneszerző a preparálás módját pontosan előírja a kottában. Az 1930-as évek közepén kezdett John Cage foglalkozni a preparált zongora lehetőségeivel, példáját követve az 1950-es években terjedt el Európában.
1938-ban, mikor megalapítja saját ütősegyüttesét, ezzel párhuzamosan kitalálja a preparált zongora ötletét: a hangszer húrjai közé különböző fém, fa, műanyag tárgyakat helyez; a két kéz játékával egyidejűleg számos ütőhangszerszerű hangzás csalható így elő a zongorából. A hangszer megváltozott hangja a jávai gamelán együttesek gongjaira emlékeztet.
Ez az újítása sok más egyéb mellett fontos szerepet játszik a free dzsessz-ben is. Magyarországon példának okáért Szabados György és Binder Károly alkalmazza előszeretettel ezt az új hangszert.
Cage Interlúdiumok és szonáták című ciklusa
szerkesztésA mű maga 1946 és 1948 között keletkezett (előkészített) preparált zongorára, melynek húrjai közé különféle gumi-, illetve fémdarabokat helyeztek, hogy a klasszikus hangzást megváltoztassák. Először Maro Ajemian játszotta a művet 1949. január 11-én. A munka a keleti bölcselet zenei foglalata, a hindu esztétikán alapszik, s a művet nagyban befolyásolta, hogy Cage ez idő tájt Ananda K. Coomaraswamy munkáit olvasta. A kilenc állandó, fő, központi érzést zenésíti meg, a fehér érzések (hősiesség, erotika, gyönyörűség, öröm) és a fekete érzések (félelem, szorongás, bánat, harag, undor) harcaként az emberi lélek teljessége sejlik fel előttünk. A 16 szonátát 4 közjáték teszi még izgalmasabbá.
Concerto preparált zongorára és zenekarra
szerkesztésA Concerto 1950-51-ben készült. Cage a kompozíció szerkezetét rögzített és szabadon formálható elemekből alakította ki. Mint minden preparált zongorára készült darabnál, ennél a kompozíciónál is élesen elválik egymástól a rögzített kottakép és a valóságosan felhangzó zene, hiszen a kottában lejegyzett hangmagasságok egy részét a preparációnak köszönhetően nem a lejegyzett magasságban halljuk. A kotta ebben az esetben valóban csak egy tervrajz, egy sajátos kód, amely nem azonos a zenével.
Más szerzők művei preparált zongorára
szerkesztés- Vidovszky László - Kettős (1972) két preparált zongorára
- Vidovszky László - Schroeder halála (1975) zongorára és 2–3 asszisztensre
- Arvo Pärt - Tabula Rasa (1977)
- Vidovszky László - 405 (1979) preparált zongorára és kamaraegyüttesre
- Weber Kristóf - Kaiserschnitt (1994) mágnessel preparált zongora
- John Wolf Brennan - The Well-Prepared Clavier (1998)
- Richard D. James, aka Aphex Twin - Drukqs (2001) computer kontrollálta piano
- Soós András - Open dialogue 3. változat hegedűre, gordonkára és preparált zongorára
- Dargay Marcell - First Words After The Last (2008)
- Nagy Ákos - Chiaroscuro (2012) eredetileg ütőhangszeres kvintettre/szeksztettre, később preparált zongorára is (ingyenesen letölthető)
- Zarándy Ákos - Pe-log in klarinét, preparált zongora (2012)
- Paul Cecchetti - Breathnach
Külső hivatkozások
szerkesztés- John Cage: A csend (Válogatta Wilhelm András), Jelenkor Kiadó, Pécs, 1994. ISBN 963-7770-83-6
- Michael Nyman: Experimentális zene. Cage és utókora (Brian Eno előszavával), Magyar Műhely, Budapest, 2005.
- Thom Holmesː Electronic and Experimental Music: Technology, Music, and Culture, Taylor & Francis, 2008. ISBN 020-3929-59-4, 978-0203-929-59-9
