Primorski Dolac
Primorski Dolac (1945-ig Suhi Dolac) falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
| Primorski Dolac | |
.jpg) | |
| Látkép délkeletről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Primorski Dolac |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Božo Vidić |
| Irányítószám | 21 227 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 686 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 37′ 51″, k. h. 16° 10′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 51″, k. h. 16° 10′ 34″ | |
| Primorski Dolac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Primorski Dolac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Splittől légvonalban 26, közúton 44 km-re, Trogirtól légvonalban 15, közúton 24 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén, a Dalmát Zagora déli peremén, a megyehatár közelében a Prača északi lejtői alatt egy völgyben fekszik. Települései a völgy két oldalán keletről nyugat felé haladva: Gornji Dolac, Sučevići, Kalpići, Franići, Barići, Šustići, Bakovići, Šantići, Šimci, Markovine, Žunići, Stojaci, Balovi, Akažići, Dračari és Donji Dolac.
Története szerkesztés
Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, ezt igazolják a Brdašce, Gradina kod Markovina és Vrljica nevű magaslatokon található ókori erődített települések maradványai.[2] A középkorban Trogir városának területéhez tartozott. A 17. századi trogiri történetíró Pavao Andreis szerint IV. Béla magyar király Suhi Dolacot az Andreis családnak adta.[3] A 15. században a növekvő török veszély hatására Suhi Dolac és Prapatnica között felépítették Znojilo toronyvárát. Az ismétlődő támadások miatt azonban lakossága jelentősen csökkent. Újratelepítése a 17. század elején indult meg és főként a ferences rendnek köszönhető, akik irányították a műveletet. A török veszély elmúltával a hitélet is megújult a településen. A plébánia szolgálatát a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el, anyakönyveit a 18. század elejétől vezették. A plébániatemplomot 1730-ban szentelték fel. Didak Manola trogiri püspök 1757-es egyházlátogatása során feljegyzi, hogy a Szent Antal plébániatemplom annyira kicsi, hogy abba húsz személy is alig fér be.[3] Ekkor már készültek az új templom építésére. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 805, 1910-ben 1213 lakosa volt. Fejlődésén sokat lendített a Split-Siverić vasútvonal 1877-es megnyitása. A vasútépítők egyik bázisa a község Bakovići nevű településén volt. Az épület ma is áll, Fratrova kućának nevezik, mert évekig a plébános lakott benne.[3] Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település neve évszázadokig Suhi Dolac, vagy Suhi Dol volt, amely száraz völgyet jelent. 1927-ben azonban megépült a vízvezeték és a régi név értelmét veszítette. Ezért később már Primorski Dolacnak, azaz tengermelléki völgyecskének nevezték. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 770 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. A plébániához Primorski Dolac, Trolokve és Mravnica települések hívei tartoztak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 805 | 825 | 849 | 991 | 1.043 | 1.213 | 1.438 | 1.571 | 1.516 | 1.591 | 1.685 | 1.546 | 1.197 | 999 | 839 | 770 |
(1857-től 1931-ig Suhi Dolac, 1948-ban pedig Donji Dolac néven.)
Nevezetességei szerkesztés
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1730-ban épült a Glavica nevű magaslatra. Bejárata mellett két kis ablak, felette rózsaablak látható, a homlokzata felett álló harangtoronyban két harang található. Apszisa boltozott. A főoltár fából készült, rajta Páduai Szent Antal szobrával, két oldalán Remete Szent Antal és Szent Balázs szobrai láthatók. A hajóban a Szűzanya szobra, a falakon pedig Szent Jeromos, Szent János evangélista, Szent Jakab apostol és a Szűzanya barokk képe találhatók. Liturgikus tárgyai közé tartozik még egy fából faragott kereszt, két ezüst ereklyetartó, és egy velencei készítésű körmeneti kereszt a 18. századból. A templomot 1922-ben, 1949-ben és a 21. század elején megújították. Körülötte temető található.[3]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt új plébániatemplomát 2003-ban építették a régi plébániatemplom közelében Ilija Živković építész tervei szerint. A szentélyben az oltár mögött Szent Antal domborműve látható. A stáció fémdomborművei, Szűz Mária és Páduai Szent Antal szobrai Stanislav Bavčević szobrászművész alkotásai.[3]
- A gornji doci Szent Márton templom a 18. században épült. A bejárat felett látható az építés bevésett évszáma 1774. Bejárata mellett két kis ablak, felette rózsaablak látható, a homlokzata felett álló harangtoronyban két harang található. A főoltár fából készült rajta Szent Márton képével. A hajóban található mellékoltár Mária mennybevétele tiszteletére van szentelve. Szűz Mária szobra áll rajta. A falon Szent Szilveszter pápa képe és egy fából faragott kereszt látható. A templomot a II. világháború után felújították, majd az utóbbi években teljesen megújították. Körülötte temető található.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Tragurium.blogspot.hu:Gradini i gradinska naselja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b c d e f Primorski Dolac – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk szerkesztés
- Primorski Dolac község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Trogir a történelemben – Várak és erődített települések (horvátul)
