Az orvostudományban a prodróma egy olyan korai jel vagy tünet (vagy jelek és tünetek halmaza), amely gyakran egy betegség kezdetét jelzi a diagnosztikailag specifikus jelek és tünetek jelentkezése előtt. A görög prodromos szóból származik, melynek jelentése 'előfutár'.[1] A prodrómák lehetnek nem specifikus tünetek, illetve néhány esetben egyértelműen jelezhetnek egy adott betegséget. Ilyen lehet például a migrén egyik bevezető tünete, a migrénaura.

A láz, rossz közérzet, fejfájás és étvágytalanság gyakran előfordul sok fertőző betegség prodrómájában. A prodróma lehet egy krónikus neurológiai rendellenesség, például a migrénes fejfájás vagy epilepsziás roham epizódjának korai előfutára, ahol a prodróma tünetei között szerepelhet eufória vagy egyéb hangulatváltozás, álmatlanság, hasi tünetek, zavarodottság, afázia vagy fényérzékenység. Az ilyen prodróma pár naptól egy óráig terjedő intervallumban jelentkezik az epizód előtt.

A prodromális vajúdás (tévesen „álvajúdás”) a vajúdás megkezdődése előtti korai jelekre utal.[2]

A mentális egészségbenSzerkesztés

A prodróma egy olyan időszak, amelynek során az egyén bizonyos tüneteket és/vagy a működés megváltozását tapasztalja, amelyek előrejelezhetik egy mentális betegség kialakulását.[3] Más néven prodromális szakasznak is nevezik, mégpedig akkor, amikor a szubszindromális stádiumra, vagy viselkedés-, hangulat- és/vagy kognitív rendellenességekre utalnak.[4] A prodróma korai felismerése lehetőséget teremt a korai beavatkozásra, hogy késleltetni vagy csökkenteni próbálják a bekövetkezendő tünetek intenzitását.[5]

A szkizofrénábanSzerkesztés

A szkizofrénia volt az első rendellenesség, amelynél prodromális fázist írtak le.[6] Azok az emberek, akiknél szkizofrénia alakul ki, általában nem-specifikus negatív tüneteket, például depressziót, szorongásos tüneteket és társadalmi elszigeteltséget tapasztalnak. Ezt gyakran enyhébb pozitív tünetek, például kommunikációs- és észlelési zavarok, illetve szokatlan gondolatok követik, amelyek nem emelkednek a pszichózis szintjére. A pszichózis kezdeténél az érintettek gyakran súlyosabb tüneteket mutatnak, mint például kezdetleges téveszmeszerű szokatlan gondolatok, kezdetleges hallucinációszerű észlelési rendellenességek, vagy kezdetleges gondolatzavarok miatti beszédzavarok. Ahogy a pozitív tünetek egyre súlyosabbá válnak, a korábban kezdődött negatív tünetekkel kombinálva az egyén megfelelhet a szkizofrénia diagnosztikai kritériumainak.[7] Noha a szkizofrénia tüneteinek valamelyikeit tapasztaló egyének többsége soha nem fog megfelelni az összes diagnosztikai kritériumnak, kb. 20–40%-ukat diagnosztizálják szkizofréniával.[8] A prodróma azonosításának és kezelésének egyik kihívása az, hogy nehéz megjósolni, hogy a tünetekkel rendelkezők közül ki fog végül megfelelni az összes diagnosztikai kritériumnak.

IdőtartamSzerkesztés

A szkizofrénia prodromális szakasza pár héttől akár öt évig is tarthat [1]). A komorbid rendellenességek - mint például a depresszió - ebben az időszakban gyakoriak.[9]

Felismerés/kiértékelésSzerkesztés

A szűrőeszközök közé tartozik a prodromális tünetek skálája[10][11] és a PROD-szűrés.[12][13]

A szkizofrénia prodrómjának jeleit és tüneteit teljesebben lehet felmérni strukturált interjúk segítségével. A Structured Interview for Prodromal Syndromes[11][14] és a Comprehensive Assessment of At Risk Mental States (CAARMS)[15] egyaránt érvényes és megbízható módszer a szkizofrénia vagy a kapcsolódó pszichotikus prodrómákat valószínűleg átélő személyek azonosítására.

BeavatkozásokSzerkesztés

A skizofrénia prodrómájának leírása hasznos volt a korai beavatkozás elősegítésében. Bár nem minden - prodromális tüneteket tapasztaló - egyénnél alakul ki skizofrénia, a randomizált kontrollos vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a gyógyszeres kezelés és/vagy apszichoterápia beavatkozás javíthatja a kimenetelt.[8] A hatékonyság igazolására szolgáló intervenciók között szerepelnek az antipszichotikus és antidepresszáns gyógyszerek, amelyek bár késleltethetik a pszichózis kialakulását és javíthatják a tüneteket, az antipszichotikumok tartós alkalmazása káros hatásokkal jár, beleértve a tardív diszkinéziát, amely egy visszafordíthatatlan neurológiai rendellenesség. Az egyének és a családok pszichoterápiás kezelése javíthatja az életminőséget és enyhítheti a tüneteket, különösen a kognitív viselkedésterápia (CBT) segíti a megküzdési stratégiák javítását a pszichózis pozitív tünetek csökkentése érdekében. Ezenkívül az omega-3 halolaj-kiegészítők hozzájárulhatnak a prodromális tünetek csökkentéséhez. A jelenlegi irányelvek szerint azokat a személyeket, akik a magas kockázatú csoporthoz tartoznak a szkizofrénia kialakulása szempontjából, legalább egy-két évig monitorozni kell, és szükség esetén pszichoterápiás-, és gyógykezelésben kell őket részesíteni a tünetek kezelése érdekében.[16]

A bipoláris affektív zavarbanSzerkesztés

TünettanSzerkesztés

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bipoláris zavart prodromális szakasz előzi meg.[17] Noha a bipoláris zavarban szenvedők többsége betegségének megjelenése előtt tapasztal valamilyen tünetet, a betegség prodrómáját szisztematikusan még nem írták le. A bipoláris zavar prodromális tüneteit leíró jelentések változóak és gyakran nem-specifikus tüneteket említenek, megnehezítve a prodromális fázis azonosítását. A leggyakoribb tünetek a túl sok energia, emelkedett vagy depresszív hangulat és az alvási szokások változásai.[18]

IdőtartamSzerkesztés

A bipoláris zavar prodromális szakaszának időtartama erősen változó (átlag = 27,1 +/- 23 hónap[18]). A legtöbb ember számára a bizonyítékok azt sugallják, hogy a prodromális szakasz elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé váljon a beavatkozás.

KözbeavatkozásSzerkesztés

A korai beavatkozás a bipoláris affektív zavar prodromális tüneteit mutató embereknél a betegség jobb kimeneteléhez vezet, mintha nem lépnének közbe. A jó eredményt mutató közbelépési módszerek közé tartozik a gyógyszeres kerelés (pl. hangulatstabilizátorok, atípusos antipszichotikumok) és a pszichoterápia. Különösen a családorientált terápia javítja az érzelmek szabályozását és segíti a felnőttek és serdülők funkcionalitását.[19] Az interperszonális és társadalmi ritmusterápia (IPSRT) hasznos lehet a bipoláris zavar kialakulásának kockázatával elő fiatalok számára, segítve az alvás és a cirkadián-ritmusok stabilizálását.[20] A pszichoedukciós pszichoterápia (PEP) fontos lehet az olyan egyéneknél, akiknél fennáll a bipoláris zavar kialakulásának kockázata. Ez a terápia a bipoláris zavar kialakulásának kockázatát a negyedére is csökkentheti.[21] A PEP különösen előnyös lehet az átmeneti mániás tünetekkel küzdő egyének számára, mivel segítheti az ápolókat a prodromális mánia tüneteinek felismerésében és a korai beavatkozásban. Az ilyen típusú terápia legfontosabb célja a hangulati rendellenességek- és kezelések pszichoedukciója, a szociális támogatás, valamint a tünetek kezelésének, az érzelmek szabályozásának, valamint a problémamegoldásnak és a kommunikációs készségek fejlesztése. Ez a kutatás még gyerekcipőben jár, így további vizsgálatokra lesz szükség annak meghatározására, hogy mely módszerek adják a legjobb eredményt.[22]

Gyakori betegségek és állapotok prodromális fázisaSzerkesztés

  • Divertikulitisz - az első nap folyamán súlyosbodhat, mivel kis törzsfájdalommal és/vagy enyhe hasmenéssel kezdődik, majd lassan hányás és éles fájdalom alakulhat ki a has bal alsó negyedében.
  • Herpes simplex - bizsergés (paresthesia), viszketés és fájdalom.
  • Kanyaró - láz, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás jellemzi.
  • Migrén - nem mindig fordul elő, és egyénenként változik, de szemészeti rendellenességeket is okozhat, mint például csillogó fények csökkent látással, megváltozott hangulat, ingerlékenység, depresszió vagy eufória, fáradtság, ásítás, túlzott álmosság, bizonyos ételek (pl. Csokoládé) kívánása, merev izmok (különösen a nyakban), fülek forróságérzete, székrekedés vagy hasmenés, fokozott vizelés és egyéb zsigeri tünetek.[23]
  • Varicella - nem mindig vannak prodromális tünetei, de a bárányhimlővel fertőzött nem-beoltott gyermekek legalább 37%-ánál enyhe lázas állapottal társul.
  • Parkinson-kór - szagok érzésének elvesztése (anozmia)
  • Alzheimer-kór - a viselkedés, a személyiség és a nyelvhasználat korai károsodása[24]

IrodalomSzerkesztés

  1. Mosby's Medical Dictionary, 8th, http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/prodrome:+Elsevier+(2009). ISBN 9780323049375 
  2. Prodromal Labor. American Pregnancy Association, 2018. június 8.
  3. (2013. november 1.) „The bipolar disorder prodrome revisited: Is there a symptomatic pattern?”. Journal of Affective Disorders 151 (2), 551–60. o. DOI:10.1016/j.jad.2013.06.043. PMID 23932736.  
  4. (2008. november 1.) „Diagnosis and treatment in the early illness phase of bipolar disorders”. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience 258 Suppl 5 (S5), 50–4. o. DOI:10.1007/s00406-008-5009-z. PMID 18985295.  
  5. Meter (2018. október 1.). „22.1 Early Identification of Bipolar Disorder: A Meta-Analytic Approach”. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry 57 (10), S302. o. DOI:10.1016/j.jaac.2018.07.740.  
  6. (2017. április 29.) „Understanding the schizophrenia prodrome”. Indian Journal of Psychiatry 59 (4), 505–509. o. DOI:10.4103/psychiatry.IndianJPsychiatry_464_17. PMID 29497198.  
  7. (2001. január 1.) „Pre-onset detection and intervention research in schizophrenia psychoses: current estimates of benefit and risk”. Schizophrenia Bulletin 27 (4), 563–70. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.schbul.a006896. PMID 11824483.  
  8. a b (2010. augusztus 1.) „Early signs, diagnosis and therapeutics of the prodromal phase of schizophrenia and related psychotic disorders”. Expert Review of Neurotherapeutics 10 (8), 1347–59. o. DOI:10.1586/ern.10.93. PMID 20662758.  
  9. (2006. július 1.) „Comorbid diagnoses in patients meeting criteria for the schizophrenia prodrome”. Schizophrenia Research 85 (1–3), 124–31. o. DOI:10.1016/j.schres.2006.03.034. PMID 16650735.  
  10. (2011. április 29.) „Factor analysis of the scale of prodromal symptoms: differentiating between negative and depression symptoms”. Psychopathology 44 (6), 379–85. o. DOI:10.1159/000325169. PMID 21847005.  
  11. a b (2003. január 1.) „Prodromal assessment with the structured interview for prodromal syndromes and the scale of prodromal symptoms: predictive validity, interrater reliability, and training to reliability”. Schizophrenia Bulletin 29 (4), 703–15. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.schbul.a007040. PMID 14989408.  
  12. (2003. április 29.) „PROD-screen--a screen for prodromal symptoms of psychosis”. International Journal of Methods in Psychiatric Research 12 (2), 92–104. o. DOI:10.1002/mpr.146. PMID 12830303.  
  13. (2013. április 29.) „Genealogy of instruments for prodrome evaluation of psychosis” (English nyelven). Frontiers in Psychiatry 4, 25. o. DOI:10.3389/fpsyt.2013.00025. PMID 23616773.  
  14. (1999. december 1.) „Symptom assessment in schizophrenic prodromal states”. The Psychiatric Quarterly 70 (4), 273–87. o. DOI:10.1023/A:1022034115078. PMID 10587984.  
  15. (2005. április 29.) „Mapping the onset of psychosis: the Comprehensive Assessment of At-Risk Mental States”. The Australian and New Zealand Journal of Psychiatry 39 (11–12), 964–71. o. DOI:10.1080/j.1440-1614.2005.01714.x. PMID 16343296.  
  16. Canadian Psychiatric Association (2005. november 1.). „Clinical practice guidelines. Treatment of schizophrenia”. Canadian Journal of Psychiatry. Revue Canadienne de Psychiatrie 50 (13 Suppl 1), 7S–57S. o. PMID 16529334.  
  17. (2011. augusztus 1.) „A comprehensive review and model of putative prodromal features of bipolar affective disorder”. Psychological Medicine 41 (8), 1567–77. o. DOI:10.1017/S0033291710001790. PMID 20836910.  
  18. a b (2016. július 1.) „The Bipolar Prodrome: Meta-Analysis of Symptom Prevalence Prior to Initial or Recurrent Mood Episodes”. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 55 (7), 543–55. o. DOI:10.1016/j.jaac.2016.04.017. PMID 27343882.  
  19. (2019. április 1.) „Early intervention for youth at high risk for bipolar disorder: A multisite randomized trial of family-focused treatment”. Early Intervention in Psychiatry 13 (2), 208–216. o. DOI:10.1111/eip.12463. PMID 28776930.  
  20. (2014. március 1.) „Early intervention for adolescents at high risk for the development of bipolar disorder: pilot study of Interpersonal and Social Rhythm Therapy (IPSRT)”. Psychotherapy 51 (1), 180–9. o. DOI:10.1037/a0034396. PMID 24377402.  
  21. (2010. augusztus 1.) „Clinical course of children with a depressive spectrum disorder and transient manic symptoms”. Bipolar Disorders 12 (5), 494–503. o. DOI:10.1111/j.1399-5618.2010.00847.x. PMID 20712750.  
  22. (2015. december 1.) „A Randomized Controlled Trial of Individual Family Psychoeducational Psychotherapy and Omega-3 Fatty Acids in Youth with Subsyndromal Bipolar Disorder”. Journal of Child and Adolescent Psychopharmacology 25 (10), 764–74. o. DOI:10.1089/cap.2015.0132. PMID 26682997.  
  23. (2004. október 1.) „The premonitory symptoms (prodrome): a tertiary care study of 893 migraineurs”. Headache 44 (9), 865–72. o. DOI:10.1111/j.1526-4610.2004.04168.x. PMID 15447695.  
  24. (2008. március 1.) „Defining "prodromal" Alzheimer's disease, frontotemporal dementia, and Lewy body dementia: are we there yet?”. Neuropsychology Review 18 (1), 70–2. o. DOI:10.1007/s11065-008-9057-y. PMID 18327642.  

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prodrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.