Protaktínium-pentaklorid
A protaktínium-pentaklorid protaktíniumból és klórból álló kémiai vegyület, képlete PaCl5. Sárga monoklin kristályokat alkot, kristályait 7-es koordinációjú ötszögletű bipiramid láncok alkotják.
| protaktínium-pentaklorid | |
| |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 13760-41-3 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | PaCl5 |
| Moláris tömeg | 408,301 g·mol−1 |
| Megjelenés | sárga monoklin kristályok |
| Sűrűség | 3,74 g·cm−3 |
| Olvadáspont | 306 °C[1] |
| Forráspont | 420 °C[2] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | radioaktív |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
Tércsoport C2/c. Rácsállandók a = 797 pm[3]
b = 1135 pm[3]
b = 836 pm[3]
β = 106,4°[3]
Források szerkesztés
- ↑ CRC Handbook of Chemistry and Physics, 90th Edition, CRC Press, Boca Raton, Florida, 2009; Section 4, Properties of the Elements and Inorganic Compounds, S. 4-84.
- ↑ Protactinium(V)-chlorid bei www.webelements.com.
- ↑ a b c d R. P. Dodge, G. S. Smith, Q. Johnson, R. E. Elson: „The Crystal Structure of Protactinium Pentachloride“, in: Acta Cryst., 1967, 22, S. 85–89; doi:10.1107/S0365110X67000155.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Protactinium(V)-chlorid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom szerkesztés
- Boris F. Myasoedov, Harold W. Kirby, Ivan G. Tananaev: Protactinium Archiválva 2017. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, in: Lester R. Morss, Norman M. Edelstein, Jean Fuger (szerk.): The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements, Springer, Dordrecht 2006; ISBN 1-4020-3555-1, S. 161–252; doi:10.1007/1-4020-3598-5_4.
