Főmenü megnyitása

Proterorhinus nasalis

a gébfélék családjába tartozó faj

A Proterorhinus nasalis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Proterorhinus nasalis
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Ponticolini
Nem: Proterorhinus
Smitt, 1900
Faj: P. nasalis
Tudományos név
Proterorhinus nasalis
(De Filippi, 1863)
Szinonimák
  • Gobius nasalis De Filippi, 1863
Elterjedés
Előfordulási területe
Előfordulási területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Proterorhinus nasalis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Proterorhinus nasalis témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A Proterorhinus nasalis eurázsiai gébféle, amely az Azovi- és a Kaszpi-tengerekben valamint a beléjük ömlő folyókban található meg. Meglehet, hogy a Kaukázus nyugati részén levő géb-állományok is ebbe a fajba tartoznak. A Volgában a víztározók miatt, sok helyen inváziós fajjá vált.

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a hal legfeljebb 9 centiméter hosszú. Fejhossza testének a 29-31 százalékát, míg szemátmérője fejének a 16-21 százalékát teszi ki. Egy hosszanti sorban 43-49 pikkely látható.

ÉletmódjaSzerkesztés

A Proterorhinus nasalis mérsékelt övi édes- és brakkvízi hal. Fenéklakó gébféle, amely a törmelékes vagy dús vízinövényzetű aljzatot kedveli. Tápláléka fenéklakó gerinctelenekből áll.

SzaporodásaSzerkesztés

Egy-kétévesen válik ivaréretté, és általában, csak 1-2 ívási időszakot ér meg. Az ívási időszaka április–augusztusban van; ez idő alatt a nőstény többször is ívhat. Az ikrákat egy mélyedésbe rakja, amelyeket aztán a hím őrzi és gondozza kikelésükig.

ForrásokSzerkesztés