Protozoa
A Protozoa (egyes számban: protozoon; görög proto: első + zoa: állatok) a korábban a protiszták országába sorolt, heterotróf, állati jellegű egysejtűek gyűjtőneve, nem valós rendszertani csoport. Heterotróf jellegük miatt újabban a csoport a se az állatok, se a gombák, se a növények, se a színes moszatok közé nem tartozó eukarióta élőlények gyűjtőneve. Az állatokéhoz hasonló sejtjeik miatt gyakran nevezik őket állati egysejtűeknek vagy régiesen állati véglényeknek, megkülönböztetésül az egysejtű gombáktól, növényektől és színes moszatoktól.
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Szinonimák | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Protozoa témájú kategóriát. | ||||||
Legtöbbjük a mikroszkopikus mérettartományba tartozik, bár némelyek szabad szemmel is észlelhetők. Legkisebb ismert példányaik átmérője mindössze 0,8 μm; másik végletként a kihalt fajok közt 12 cm átmérőjű is volt. A jelenlegi legnagyobbak egyes:
- az 1–2 cm átmérőt elérő, tengeri likacsoshéjúak;
- szabad szemmel már észlelhető csillós egysejtűek, pl.:
- a 3–4 mm-re megnövő csigaszájú csillós (Spirostomum ambiguum),
- a kinyújtózva 1–1,5 mm-es kék kürtállatka (Stentor coeruleus).
Az egysejtűeket vizsgáló tudományág a protozoológia. Hagyományosan a protozoológusok az amőbák, a különféle színtelen ostoros egysejtűek, a csillósok és a spórás egysejtűek kutatói. Bizonyos egysejtűeket történeti okokból más tudományterületeken tanulmányoznak, így például:
- a fotoszintetizáló ostoros egysejtűeket (ostoros moszatok, páncélos ostorosok), a kovamoszatokat és a zöldmoszatokat az algológusok,
- a nyálkagombákat (ezek egyes amőbák közeli rokonai)a mikológusok (mikrogomba szakértők),
- a likacsoshéjúakat (foraminiferák) a mikropaleontológusok,
- az állati vagy humán protozoon kórokozókat (mint például a malária és a trichomoniázis okozóit) a parazitológusok.
A protozoológiáétól némiképp eltér a protisztológia vizsgálódási köre: ebbe beletartozik minden egysejtű szervezet, függetlenül leszármazásától, rokonságától. Mivel a protozoológia sem monofiletikus csoportot vizsgál, a protisztológia név mindinkább tért hódít.
Források Szerkesztés
- Wilfried Westheide, Reinhard Rieger (Hrsg.): Spezielle Zoologie. Teil 1: Einzeller und Wirbellose Tiere. 2. Auflage. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg 2006, ISBN 3-8274-1575-6.
- Karl G. Grell: Protozoologie. 2. Auflage. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York 1968.
- Török Júlia Katalin: Az egysejtűek felépítése
Lásd még Szerkesztés
