Prozorje

falu Horvátországban, Zágráb megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. október 10.

Prozorje falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dugo Selóhoz tartozik.

Prozorje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségDugo Selo
Jogállásfalu
PolgármesterVlado Kruhak
Irányítószám10370
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség433 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség56,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület5,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 20″, k. h. 16° 14′ 41″45.822222°N 16.244722°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 20″, k. h. 16° 14′ 41″45.822222°N 16.244722°E
SablonWikidataSegítség

Zágrábtól 22 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, a Márton-hegy északi lábánál fekszik. A falu négy részből áll, ezek Graberje, Haleri (Luterovec), Herendići és Grgošići.

Története

szerkesztés

A település története szorosan kapcsolódik a közeli Dugo Selo történetéhez. 1209-ben II. András király ezt a területet, melyet Szent Márton földjeként említenek a templomos lovagrendnek adta. A dugo seloi Szent Márton plébániát 1334-ben a zágrábi káptalan statutuma említi és a hozzá tartozó falvak között Prozorjét is felsorolja. A település ezután ehhez a plébániához tartozott. A 17. századi források alapján úgy tűnik, hogy közben a plébánia székhelye Prozorje lett, 1649-ben ugyanis "Ecclesia S. Martini in Posorie supra Bosiakouina", azaz a Bozsjákó feletti Prozorje Szent Márton plébániáját említik. Az adat bizonytalansága abban áll, hogy ezután is hol Bozsjákót (Božjakovina), hol Prozorjét nevezik meg a plébánia székhelyének. 1695-ben például prozorjei Szent Márton falvát "Villa S. Martini in Prozorie" említenek. Az első biztos adat arról, hogy itt volt a plébánia székhelye 1792-ből az egyházlátogatásból származik, amikor a plébániát "Parochia S. Martini in possesione Prozorje supra Bosjakovinam" alakban említik. Eszerint a bozsjákó feletti Prozorje birtokon áll a plébánia. Mivel a plébániatemplom mindig is a Márton-hegy déli lejtőjén állt, valószínűleg ez a terület régen a hegy északi lejtőjén fekvő Prozorjéhoz tartozott. Prozorje csak 1900-tól szűnt meg a plébánia központja lenni, amikor felépült a dugo seloi új Szent Márton plébániatemplom. A falunak 1857-ben 221, 1910-ben 394 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. 2001-ben 319 lakosa volt.

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
221 247 287 319 407 394 356 396 342 306 295 254 251 223 319

Nevezetességei

szerkesztés

A Szent Márton tiszteletére szentelt romtemplomot[3] Martin-breg tetejére építették, szőlőültetvényekkel körülvéve. A 15. és 16. század fordulóján a volt templomos birtokra épített késő gótikus-reneszánsz épületet később átalakították. Egyhajós épület volt, nagyobb méretű, téglalap alakú hajóval, keskenyebb szentéllyel és háromoldalú apszissal. A főhomlokzat előtt egy magas, nyolcszögletű harangtorony található, téglalap alaprajzú alapzattal. A ma látható templom barokk volt, a boltozatok mára beomlottak, de a falszerkezetekben a kő és a tégla kötésében, valamint az északi falon és a szentélyben lévő kőprofilokban a régebbi gótikus réteg még látható. A harangtorony alapjának szerkezete és boltozatai jelzik a templom eredeti, 16. századi védelmi funkcióját.

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3529.