Puska (település)

település Horvátországban

Puska falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Puska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségJasenovac
Jogállásfalu
Irányítószám44325
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség251 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 12″, k. h. 16° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 12″, k. h. 16° 47′ 31″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszektől légvonalban 37, közúton 53 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 17 km-re északnyugatra, a Báni végvidéken, a részben Száva bal partján, részben a Száva holtága mentén, a Lónyamező természetvédelmi park területén fekszik.

Története szerkesztés

A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Lika, Gorski kotar és Kelet-Horvátország területéről érkezett katolikus horvátokkal telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Puszka” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Puszka” néven 120 házzal és 677 lakossal találjuk, valamennyi katolikus vallású volt.[2]

A településnek 1857-ben 789, 1910-ben 832 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A két világháború között Krapje volt a községközpont, melyhez Puska is tartozott. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A háborút követően lakossága fokozatosan csökkent, mivel a fiatalok a jobb megélhetés reményében a városokba és külföldre távoztak. A népesség fogyatkozását némileg mérsékelték a Boszniából és Hercegovinából érkezett horvát családok. 1991-ben a háború előtt csaknem teljes lakossága (98,2%) horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a horvát védelem első vonalába esett és lakosságnak menekülnie kellett. Házait súlyos károk érték. A háború után sok mindent újjá kellett építeni.. A településnek 2011-ben 293 lakosa volt. A természetvédelmi parknak köszönhetően a faluban élénk a turistaforgalom.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
789 866 801 832 782 832 804 746 646 566 501 424 449 346 321 293

(1981-ig Trebež lakosságával együtt.)

Nevezetességei szerkesztés

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája.
  • A településen mintegy 15 népi építésű lakóház élvez kulturális védettséget. A tipikus szávamenti lakóházak és gazdasági épületek részben tölgyfából, részben téglából épültek. Sok esetben kontyolt, nyeregtetős épületek, hódfarkú zsindellyel fedve.
  • A falu határa az 500 négyzetkilométeres területű Lónyamező természetvédelmi terület része. A Lónyamező nemzetközi jelentőségű védett menedékhelye és költőhelye a mocsári madárvilágnak, de rajtuk kívül még számos állatfaj élőhelye.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés