Ráth-Végh István

(1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész

Ráth-Végh István, 1909-ig Ráth István (Pest, 1870. november 23.Budapest, Erzsébetváros, 1959. december 18.)[4] jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.

Ráth-Végh István
Született Ráth István
1870. november 23.[1]
Pest[2]
Elhunyt 1959. december 18. (89 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Zipernovszky Mária
SzüleiRáth Károly
Foglalkozása
  • művelődéstörténész
  • jogász-költő
  • jogász
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – nem ismert)
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth-Végh István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött a 30 évvel fiatalabb Zipernovszky Mária Franciska hegedűművésszel, zenepedagógussal (Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lánya).[5] Büntetőjogász volt, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte. Halálát agyvérzés utáni állapot, érelmeszesedés, cukorbetegség és tüdőgyulladás okozta. Hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárba került.

Családi kapcsolataiSzerkesztés

  • Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos.
  • Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt.
  • Nagybátyjai:
    • Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója
    • Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György-villa)

A Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 19211934 között ügyvéd.

A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Regényeket is írt.

Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. 1957–1959 között Tiszay Andorral és Agárdi Ferenccel a Hasznos mulatságok c. ismeretterjesztő sorozatot szerkesztette. A háború alatt a Ráth György utca 26. szám alatti villája súlyosan megrongálódott, így feleségével a Wesselényi utca 4-be költöztek. Idős korára fél szemére megvakult, de az utolsó percig dolgozott. Összegyűjtött művelődéstörténeti írásai halála után hétkötetes sorozatban jelentek meg, 1962–1967 között.

 
Ráth-Végh István és Ráth Mór sírja. Kerepesi temető 29/1-1-29.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A divat (társadalmi színjáték, 1909) (Kritika Fenyő Miksától, Téglás Bélától)
  • Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Büntető törvény. A M. Kir. Curiának és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár)
  • Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Budapest, 1921
  • Chère szívem, regény; Dick, Budapest, 1930
  • Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Budapest, 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető)
  • Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Budapest, 1934 (Ismertető)
  • Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll., ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Budapest, 1936 (Magyar Elzevirek)
  • A könyv komédiája; Cserépfalvi, Budapest, 1937
  • Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Budapest, 1938
  • Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Budapest, 1939
  • Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Budapest, 1940
  • A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei)
  • A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1942
  • Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Budapest, 1943
  • Fekete krónika; Cserépfalvi, Budapest, 1944
  • A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 1947
  • A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1948
  • Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1950
  • Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Budapest, 1952
  • Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Budapest, 1954
  • Két évezred babonái; Ifjúsági, Budapest, 1954; Könyvismertető
  • Magyar kuriózumok; ifjúsági kiadás; Ifjúsági, Budapest, 1955
  • Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Budapest, 1956
  • A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Budapest, 1957 (Hasznos mulatságok)
  • A pénz komédiája; Bibliotheca, Budapest, 1957
  • Fekete krónika; 2. javított kiad.; Bibliotheca, Budapest, 1958 (Ismertető)
  • Anekdoták, furcsaságok; Móra, Budapest, 1958
  • A könyv komédiája; bővített, átdolgozott kiadás; Gondolat, Budapest, 1959
  • Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1963 Könyvajánló
  • Szerelem, házasság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1964 (Sikerkönyvek)
  • A fáraó átka; válogatás; Móra, Budapest, 1977 (Delfin könyvek)
  • A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Budapest, 1980 (Delfin könyvek)
  • A sétáló falevél; válogatás; Móra, Budapest, 1985 (Delfin könyvek)
  • A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Budapest, 1993
  • Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003

Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben, 1962-1967)Szerkesztés

  • Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló
  • Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963)
  • Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964)
  • Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964)
  • A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966)
  • Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967)
  • A könyv komédiája; 3., bővített kiadás Gondolat, Budapest, 1967

HangoskönyvSzerkesztés

  • Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005

EmlékezeteSzerkesztés

  • Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található. (29/1-1-29.)
  • Halálának 50. évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg 2009. december 7-én: A könyv komédiája – a könyv tragédiája? Emlékest az 50 éve elhunyt Ráth-Végh István (1870–1959) tiszteletére[6]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ráth-Végh István témában.