Főmenü megnyitása

Ráth Mór

(1829–1903) magyar könyvkereskedő és -kiadó

Ráth Mór (Szeged, 1829. június 29.Budapest, 1903. február 5.) könyvkereskedő és könyvkiadó; Ráth György és Ráth Károly testvére.

Ráth Mór
Ráth Mór 1903-06.JPG
Született 1829. június 29.
Szeged
Elhunyt 1903. február 5. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása könyvkiadó
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth Mór témájú médiaállományokat.
Ráth Mór könyvkereskedése
Ráth Mór könyvkereskedésének célja

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Ráth Mór Szegeden majd a bécsi Politechnikum kereskedelmi osztályán tanult, ahol a könyvkereskedelmi pályához szükséges előképzettséget szerezte. 1846-tól a pesti Geibel könyvkereskedés alkalmazottja lett. Részt vett a szabadságharcban, 1849-ben belépett Görgey seregébe, melyet Világosig kísért. A szabadságharc után kikerülte az osztrák hadseregbe való besoroztatását és pályáját Geibelnél folytathatta. Ez időben irodalmi kísérletei szorosabb viszonyba hozták őt az akkor már Pesten gyülekező irodalmi körökkel. Több évet a legelőkelőbb külföldi könyvkereskedésekben töltött. Hazatérve 1857-ben könyvkereskedést nyitott Pesten, később kiadói tevékenységbe fogott. A cenzúrát kijátszva hamis címeken terjesztette Széchenyi István Blickjét, Horváth Mihály Magyar függetlenségi harc genfi kiadását. A magyar szellemi arisztokrácia, az 1848 előtti nagy politikai tekintélyek, Deák Ferenc, Eötvös József báró, az emigráció hazatért tagjai Ráth Mór könyvkereskedésében adtak egymásnak találkát, itt érlelődött meg az akkori politikai törekvések irodalmi része. 1861-ben a Rottenbiller Lipót polgármestersége alatt szabadon választott 100 tagból álló első városi képviselő-testület tagja lett.

Kiadói tevékenységeSzerkesztés

Kiadói tevékenysége éveken át kiemelkedő jelentőségű volt; kiadványainak mind száma, mind értéke túlhaladta a legtöbb más magyar könyvkiadóét, és különösen a magyar klasszikus írók kiadásával (Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Arany János, Tompa Mihály) elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a magyar irodalom körül. Az írói tiszteletdíjat oly fokra emelte, hogy egy magyar kiadó sem volt képes vele versenyezni; kiadványainak külső kiállítására is a legnagyobb gondot fordította. Több ezer kötetet meghaladó kiadványai élő tanúi tevékenységének.
Az 1873. bécsi világkiállításon az ő áldozatkészsége révén volt a magyar irodalom fényesen képviselve, mely alkalommal kiadványait a legfőbb elismeréssel tüntették ki. Az 1885. évi országos kiállításon szintén a legnagyobb kitüntetést nyerte el, a millenniumi kiállítás alkalmával pedig a zsűri legnagyobb díját, a millenniumi nagy érmet kapta. Szépirodalmi alkotásokon kívül tudományos munkákat is megjelenítettet. Jól jövedelmező állami megbízásokat kapott, de jótékonyan ajándékozta is könyveit intézményeknek. Többek között a szegedi árvíz alkalmával szülővárosának ajándékozta összes kiadásainak egy-egy példányát. Az 1890-es évek végén felhagyott a kiadói munkával. Élete végén elméje elborult. Kiadványainak joga 1904-ben a Franklin Társulathoz került.

Fontosabb kiadványaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth Mór témájú médiaállományokat.