Főmenü megnyitása

Ród (románul: Rod, németül: Rodt) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Tilicske községhez tartozik.

Ród (Rod)
A ródi Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom (1833–42, tornyát 1927-ben magasították)[1]
A ródi Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom (1833–42, tornyát 1927-ben magasították)[1]
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségTilicske
Rang falu
Irányítószám 557280
SIRUTA-kód 145925
Népesség
Népesség439 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság- (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság(átlagosan) 811 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ród (Románia)
Ród
Ród
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 59″, k. h. 23° 47′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 59″, k. h. 23° 47′ 04″

Nevének eredeteSzerkesztés

Korai lejegyzett névalakjai (1488, Rothbrockerdorff és 1508, Rodtbochersdorff) alapján neve talán a 'vörös' jelentésű német rot szóból származik. 1532-ben Rat, 1733-ban román nevén mint Rod fordul elő. Utóbbiba talán beleértették az azonos hangzású, 'gyümölcs' jelentésű román szót.

FöldrajzSzerkesztés

Nagyszebentől 32 kilométerre nyugatra, a Szebeni-havasok lábánál fekszik.

NépességSzerkesztés

A népességszám változásaSzerkesztés

Az 1850-es népszámláláskor 1550-en lakták, azóta népessége folyamatosan csökkent, máig az akkorinak kevesebb mint harmadára. 1890 és 1914 között több mint hétszázötven ródi vándorolt ki az akkori Oroszországba.[4]

Etnikai és vallási adatokSzerkesztés

  • 1880-ban 1287 lakosából 1250 volt román és 35 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1285 ortodox vallású.
  • 2002-ben 465 lakosából 464 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.

TörténeteSzerkesztés

Valószínűleg a 15. században települt román lakossággal, Nagyapold határára. 1876-ig Szerdahelyszékhez tartozott, akkor Szeben vármegyéhez csatolták. Lakóit egy 1789-es rendelet felmentette az úrbéri kötelezettségek alól. A 18–19. században transzhumáló juhászattal foglalkoztak, nyájai gyakran a Krím-félszigeten teleltek át. Ugyanekkor Erdély egyik kallósközpontjának is számított. A transzhumálás hanyatlásával lakói egy része elhagyta, mások új megélhetés után néztek. Idővel jelentőssé vált krumplitermesztése. Harminc családja 1925-ben a bánsági Janovára költözött. Mindössze 395 hektáros határának 1941-ben 40,5%-a volt kaszáló, 25%-a legelő, 14%-a szántóföld és 11%-a erdő.

LátnivalókSzerkesztés

  • A helyi születésű Vasile Dobrian festőművész múzeuma.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. www.biserici.org
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  4. Toma Lupaș: Oierii mărgineni în Crimeea și sudul Rusiei. Sibiu, 2009, 210. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
  • Gustav Gündisch: Die Gründungsurkunde von Rod? Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 58. 1935