Rügysodró tükrösmoly

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 12.

A rügysodró tükrösmoly (Hedya nubiferana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Rügysodró tükrösmoly
Hedya nubiferana imágója
Hedya nubiferana imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Tortricoidea
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Olethreutinae
Nem: Hedya
Faj: H. nubiferana
Tudományos név
Hedya nubiferana
Haworth, 1811
Szinonimák
  • H. variegana Hb., 1799
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rügysodró tükrösmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rügysodró tükrösmoly témájú médiaállományokat és Rügysodró tükrösmoly témájú kategóriát.

Rügysodró tükrösmoly hernyói a szövedékben

Elterjedése, élőhelye

szerkesztés

Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Szibériában honos, Észak-Amerikába behurcolták. Hazánkban mindenütt előfordul, de egyenetlen sűrűségben.

Megjelenése

szerkesztés

Feltűnően tarka lepke. Első szárnyának kétharmada fekete, egyharmada fehér, kék pikkelyekkel. A szárny fesztávolsága 15–21 mm.

Életmódja

szerkesztés

Egy évben egy nemzedéke kel ki úgy, hogy az L2 vagy L3 fejlettségű hernyók telelnek át a fák koronájában, rejtett helyeken szőtt telelő gubókban. A hernyók rügyfakadáskor bújnak elő, a megpattanó rügyek csúcsán vagy a levelek csúcsai között behatolnak a rügyekbe, és kirágják azokat. Májusban bábozódnak. A lepkék rövid idő múlva kikelnek, és hosszan rajzanak. A petékből ugyancsak gyorsan kelnek ki a hernyók, és eleinte a levelek fonákját rágják, vagy a gyümölcsöt károsítják egy ráhúzott levél védelmében.

Polifág faj, amelynek hernyói a legkülönbözőbb fákon és cserjéken is kifejlődhetnek. Hazánkban nemcsak számos gyümölcsfán és cserjén nevelték ki, de a szamócán is. Főleg az almafát károsítja, de a nyár második felében egyéb gyümölcsök felületi rágásával is jelentős károkat okozhat. A külföldi irodalom tápnövényeként megnevez erdei fákat is:

Gazdasági jelentősége időben és térben változó; időnként a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesében fontos kártevő lehet.

Külső hivatkozások

szerkesztés