Rajcsihinszk

város Oroszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 28.

Rajcsihinszk (oroszul: Райчихинск) város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen. A térség szénbányászatának központja, 2019 tavaszán ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Népessége: 20 534 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Rajcsihinszk (Райчихинск)
Rajcsihinszk címere
Rajcsihinszk címere
Rajcsihinszk zászlaja
Rajcsihinszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyAmuri terület
Irányítószám676770
Körzethívószám41647
Népesség
Teljes népesség15 860 fő (2023)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Rajcsihinszk (Oroszország)
Rajcsihinszk
Rajcsihinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 49° 48′, k. h. 129° 24′49.800000°N 129.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 48′, k. h. 129° 24′49.800000°N 129.400000°E
Rajcsihinszk (Amuri terület)
Rajcsihinszk
Rajcsihinszk
Pozíció az Amuri terület térképén
Rajcsihinszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajcsihinszk témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése

szerkesztés

Blagovescsenszk területi székhelytől 165 km-re keletre, a Zeja–Bureja-síkság délkeleti részén helyezkedik el. A transzszibériai vasútvonal Bureja állomásától nyugat felé kiinduló szárnyvonal végpontja. Országút köti össze Blagovescsenszkkel.

Története, gazdasága

szerkesztés

A város az Amuri terület szénbányászatának központja. A kitermelt barnaszénnel működik nemcsak a város, hanem Bagovescsenszk hőrőműve is.

A Rajcsiha és a Kivda folyók medencéjének barnaszén lelőhelyeit a 19. század végétől ismerték. Az 1918-ban keletkezett kis Duhovka falu mellett a széntermelés 1932-ben kezdődött. Két évvel később Bureja vasútállomástól ipari vágányt fektettek le, és a faluból Rajcsihinszk néven munkástelepülés alakult, mely a közeli folyóról kapta nevét. 1944-ben lett város. A szénbányászat, a Szovjetunióban akkor még alig alkalmazott külszíni fejtés gyorsan fellendült, és azzal szoros kapcsolatban fejlődött a város. Vonzáskörzetében: Progressz, Sirokij, Novorajcsihinszk településeken több iparvállalat létesült (üveggyár, bányaggépjavító üzem, aszfaltüzem, vasbetonelem gyár, stb.). Később ezeket a településeket is a városhoz csatolták.

A piacgazdaságra átmenet és sorozatos helyi botrányok után, a 2000-es évek elején a bányatársaság csődbe jutott, 2004-ben tulajdonost cserélt.[3][4] Később a szénbányászat ismét fellendült, a kimerült szénmező helyett újakat nyitottak. A város gazdasági életében meghatározó maradt a bányatársaság (Amurszkij Ugol).[5]