Főmenü megnyitása

A rajnai forint eredetileg azon Rajna menti választófejedelmek által veretett aranypénz volt, akik IV. Károly aranybullájában pénzverési jogot kaptak. Közép-Európában a 16–19. században használták a 60 krajcárt érő német (osztrák) ezüstforint megnevezésére.

Rajnai forint
(Rheinischer Gulden
lat.: florenus Rheni)
Aranyforint Nassaui János mainzi érsek pénzverdéjéből, 1400 körül.
Aranyforint Nassaui János mainzi érsek pénzverdéjéből, 1400 körül.

Ország Trieri Választófejedelemség
Kölni Választófejedelemség
Mainzi Választófejedelemség
Pfalzi Választófejedelemség
Használat kezdete 1386
Bevonás ideje 17. század
Infláció

Tartalomjegyzék

ElnevezésSzerkesztés

Magyar nyelvű szövegben 1544-ben említik először.[1] Névváltozatai: rajnai forint,[2] rénes forint,[2][1] rényes forint,[1] rénus forint,[3] rhenes forint,[4] rénusi forint, rhénusi forint,[2] rhénes forint, illetve német forint. Ezek a latin florenus Rhenensis[1] vagy florenus Rheni[5] (rövidítve Fl. R. vagy Fl. Rh.) elnevezésből származnak, a Rajna neve latinul Rhenus, a Rajna-vidéké Rhenensis. A német elnevezés Rheinischer Gulden[1][5] (rövidítve Rfl.) vagy összevonva Rheinischgulden.

TörténeteSzerkesztés

A rajnai forint 1386-ban jelent meg. Nevét onnan kapta, hogy a négy Rajna menti székhelyű választófejedelemség (Köln, Mainz, Trier és Pfalz) megegyező formában verette, 958 ‰ tisztaságú aranyból. A 14–15. században nagy mennyiségben vert érmék hamar kedveltté váltak, az újkorig a legfontosabb német kereskedelmi érme. Az aranyhiány miatt minősége romlani kezdett. Az augsburgi birodalmi pénzrendeletek a vele egyenértékű ezüstpénzt tették meg fizetőeszköznek, értékét 60 krajcárban határozták meg. Aranypénzként fokozatosan visszaszorították a dukátok, de oklevelekben még a 17. században is említik.

Közép-Európában, így Magyarországon is osztrák hatásra terjedt el, s a német, illetve osztrák veretű ezüstforintokat nevezték így, melyek 60 krajcárral voltak egyenlőek. Utoljára a konvenciós forintra használták az elnevezést (például az 1806-os konvenciós bankjegyeken a lengyel nyelvű értékjelzésben a Ryński szót használták); ezt 1857-ben az osztrák értékű forint váltotta fel, ami már tízes alapú (decimális) pénzrendszer volt. (1 o. é. forint = 100 krajcár.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Lexicon Vocabulorum Hungaricorum – RÉNËS
  2. a b c A Pallas nagy lexikona – Rénes forint
  3. sulinet.hu – A községek fejlődése a XVIII. században
  4. Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Archiválva 2010. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – A megerősödés évszázada
  5. a b Hamburg im Spätmittelalter Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Rheinischer Gulden

Külső hivatkozásSzerkesztés

BAYERISCHES MÜNZKONTOR[halott link]Rheinischer Gulden – Eine Goldmünze der Rheinischen Kurfürsten. (Rajnai forint – a rajnai választófejedelmek aranypénze.)