Rakalj

Rakalj (olaszul: Castelnuovo d’Arsa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.

Rakalj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Marčana
Jogállás	falu
Irányítószám	52206
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	393 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 03′ 00″44.983, 14.05
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 22 km-re, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Raša-öböltől 2 km-re, az öböl feletti fennsíkon fekszik.

Története

A falutól északra emelkedő Gomil nevű magaslaton már a történelem előtti időben erődítmény állt. A középkori Rakalj nem a mai helyén, hanem a falutól keletre az öbölhöz sokkal közelebb, a Szent Miklós-fok felett 93 méter magasan, a tengertől mintegy 200 méterre feküdt ott, ahol a vár romjai és a Szent Ágnes templom áll. A régészeti leletek tanúsága szerint Rakalj vára helyén már a történelem előtti időben is erődítmény, majd római erőd állt. A középkori várat 1312-ben „Castellare de Rachir” néven említik először, a ma is látható romok azonban már valószínűleg a 11. században épültek. A vár 1342-ben „Castrum Novum” alakban szerepel. Több tulajdonos után 1536-ban Barbannal együtt a Loredan család birtoka lett. Ekkor azonban a vár már nagyon rossz állapotban volt és birtokosai azt elhagyva a mai falu területére telepedtek át. A régi Rakaljt is elhagyta a lakosság és területe máig is lényegében lakatlan maradt. Épületei közül egyedül a Szent Ágnes templom maradt meg épen. A magaslaton álló templom az innen nyíló nagyszerű kikátás miatt ma is a turisták kedvelt kilátóhelye. A falunak 1857-ben 689, 1910-ben 874 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és állattartásból éltek. Sokan dolgoztak a közeli kőbányában, mások Pólába jártak dolgozni. A falu híres volt fazekasairól is. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 438 lakosa volt. Ma a lakosság fő megélhetési forrása a turizmus.

Nevezetességei

• Rakalj (Rachele) középkori várából mára csak a falak és őrtornyok romjai maradtak, melyek több helyen emeletnyi magasságban állnak.
• A várromok közelében álló Szent Ágnes templom volt a falu régi plébániatemploma. A templom négyszög alaprajzú, homlokzata felett kis nyitott harangtoronnyal. Gótikus kapuzatán az 1495-ös évszám olvasható. A templomot 1967-ben renoválták. Belsejében a 15. századból száramzó glagolita felirat látható. A templomot kívül alacsony körítőfal övezi, ahonnan pompás kilátás nyílik a Raša-öbölre. A templomban ma már nincsenek vasárnapi misék, de az év bizonyos napjain még hagyományosan miséznek benne. A szép fekvésű templomot gyakran választják esküvők színhelyéül is a környező települések fiataljai.
• A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült, később többször megújították. Eredetileg négyszög alaprajzú épület volt apszis nélkül, emelt szentéllyel. 1757-ben apszissal és oldalkápolnával bővítették. A templomban fennmaradt az eredeti kőből faragott két angyalt ábrázoló domborművel díszített szentségtartó, Domonkos mester műve 1425-ből. Említésre méltók még oltárai és egy Madonna-szobor. Harangtornya 1831-ben épült, 18 méter magas.
• A Krnica felé menő út mellett találhatók a Szent Teodóra templom romjai. A korabeli források szerint helyén egykor a pólai bencések azonos titulusú kolostora állt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
689	848	607	785	807	874	919	1157	1000	898	774	640	564	502	487	438

További információk

• Marčana község hivatalos oldala (horvátul)
• Marčana információs portálja (horvátul)
• Rakalj az Istrapédián (horvátul)
• Rakalj az Istarska enciklopédián (horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)