Rakitovec
Rakitovec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
| Rakitovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10419 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 558 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 53,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Terület | 10,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′, k. h. 16° 09′Koordináták: é. sz. 45° 40′, k. h. 16° 09′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb központjától 22 km-re, községközpontjától 8 km-re délkeletre a Túrmező síkságán, a Száva-Odra csatorna mellett fekszik.
Története szerkesztés
A település egy a horvátban rakitának nevezett fűzfajtáról (salix purpurea) kapta a nevét. Határa egykor különösen gazdag volt ebben a növényben. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Turopljei nemesi kerülethez tartozott Rakitovec is. Ezen belül közigazgatásilag a Polje járás egyik judikátusának székhelye volt. Első írásos említése a 14. század első felében történt. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett. 1857-ben 276, 1910-ben 488 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 567 lakosa volt. Rakitovec ma egyike azoknak a településeknek, ahol a mezőgazdasági életmódról a városias életmódra állnak át. Ennek fő oka Velika Gorica városának közelsége.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 276 | 324 | 299 | 342 | 473 | 488 | 480 | 577 | 707 | 742 | 638 | 608 | 608 | 556 | 567 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt temploma a vukovinai plébánia filiája.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.