Ramón de Campoamor

(Ramón de Campoamor y Campoosorio szócikkből átirányítva)

Ramón María de las Mercedes de Campoamor y Campoosorio (Navia, 1817. szeptember 24.Madrid, 1901. február 11.) spanyol költő és bölcsész.

Ramón de Campoamor
Ramón de Campoamor ca. 1900
Ramón de Campoamor ca. 1900
Született1817. szeptember 24.
Navia
Elhunyt1901. február 11. (83 évesen)
Madrid
Állampolgárságaspanyol[1]
Nemzetiségespanyol
Foglalkozásaköltő, filozófus
TisztségeSenator of the Kingdom
SírhelyeSan Justo Cemetery

Ramón de Campoamor aláírása
Ramón de Campoamor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramón de Campoamor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ramón de Campoamor y Campoosorio szobra Naviában

Előkelő, nemes családból származott. Orvosi pályára lépett, de hajlamai csakhamar az irodalom és a politika felé vonták. Előbb Alicante és Valencia kormányzója, majd több ízben képviselő volt, és e minőségében mint kiváló szónok tűnt ki. Az 1868-as forradalom után visszavonult, de később ismét hivatalt vállalt a belügyminisztériumban. XII. Alfonz restaurációja után államtanácsosnak nevezték ki. Tagja volt a Spanyol Királyi Akadémiának. Költői és filozófiai munkái egyaránt kedveltek, előbbiek több kiadásban jelentek meg Obras poeticas címmel (Madrid 1859).

Költői munkái

szerkesztés
  • Ayes del alma (A lélek kormányzói, Madrid 1842)
  • Fabulas morales y politicas, (uo. 1842, 1866)
  • Doloras, Colon (uo. 1859)
  • El Drama universal (uo. 1873)
  • Los Pequenos poemas (Kisebb költemények, 1879)
  • Los Buenos y los Sabios (A jók és az okosak, 1881)
  • El Amor y el rio Piedra (A szerelem és a Piedra [kő] folyó, 1882)
  • Los Amores de Juana (1882)
  • El Tren express (1885)
  • Dies ire
  • El Honor
  • Guerra a la guerra

Bölcseleti munkái

szerkesztés
  • Filosofia de las leyes (A törvények bölcselete, Madrid 1846)
  • El Personalismo apuntes para una filosofia (A perszonálizmus filozofiailag megmagyarázva, uo. 1850)
  • Polemicas con la democracia (1862)
  • La Absoluto (1865)
  • El idealismo (1883)
  • Doloras; ford. Barna János; Gutenberg Ny., Szatmár, 1923