Wikipédia

Ramljane (Muć)

falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében
Ez a szócikk a Muć községbeli Ramljane településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ramljane (egyértelműsítő lap).

Ramljane falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Ramljane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállásfalu
Irányítószám21203
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség130 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság399 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 43′ 45″, k. h. 16° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 45″, k. h. 16° 22′ 29″
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Split központjától légvonalban 25, közúton 42 km-re északra, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć hegység északkeleti lábánál, az 56-os számú főút mentén fekszik. Településrészei: Kvartiri és Sedlari

Története szerkesztés

A település 1528-ban a Boszniai szandzsák defterében szerepel először 17 családdal a Grubišić család birtokaként. A török elűzése után a ferencesek 1687-ben főként az észak-hercegovinai Rámából, a mai Prozor-Rama vidékéről származó katolikus horvátokkal telepítették be. A rámaiak magukat ramcinak nevezték, a környező lakosság azonban ramljacinak nevezte őket. A Ramljane név valószínűleg egy Ramljani nemzetségnévből fejlődött ki. A török alóli felszabadulást követően 204 hívőt számláltak a településen.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A település már a 18. században az ogorjei plébániához tartozott. 1806-ban azonban a postinjaiak és a ramljaniak összefogtak, hogy elszakadjanak az ogorjei plébániától és saját plébániát alapítsanak. A francia hatóságok elleni lázadás után a település átmenetileg községközponttá is vált. Az Ogorjétól való végleges elszakadás csak 1882-ben jött létre, amikor a település Zlopoljéhoz került. 1982-ben végül megalapították a crivac-ramljanei plébániát. A falunak 1857-ben 452, 1910-ben 548 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 167 fő volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
452 461 483 454 533 548 548 554 630 621 539 508 324 274 223 167

Nevezetességei szerkesztés

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma[5] valószínűleg nem sokkal a török uralom alóli felszabadulás után, a 17. század végén épült. Ez a templom azonban idővel kicsinek bizonyult, ezért a hívek 1757-ben kérvényezték a püspöktől, hogy engedélyezze a templom bővítését. A következő egyházlátogatáskor 1760-ban a templom már bővítve volt. A homlokzatra 1788-ban építették a harangtornyot a két haranggal. A kőből épített főoltárt 1954-ben emelték és erre helyezték Szent János régi szobrát. A hajóban még két szobor áll, a Kármelhegyi boldogasszony és Szent Jakab apostol alakjával. A falon látható Feltámadt Krisztus Szent Mária Magdolnával gobelin 1978-ban ajándékként került a templomba. A templomban két régi fakereszt és egy 18. századi ezüst velencei körmeneti kereszt található. Az épület utolsó megújítása 1976-ban történt. Körülötte temető található.[6]

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ramljane_(Muć)&oldid=24332101”