Rendezett test

Az absztrakt algebrában rendezett testnek nevezzük az testet, ha elemein definiálva van egy < reláció az alábbi tulajdonságokkal.

  1. Tetszőleges -re , és közül pontosan egy teljesül.
  2. Ha , akkor .
  3. Ha , akkor tetszőleges -re.

A rendezett test a valós analízis egyik legfontosabb fogalma, minthogy a valós számok legtöbb axiómarendszere abból indul ki, hogy ezek rendezett testet alkotnak.

A definíció egyszerű következményei

szerkesztés
  • Rendezett testben  .
  • Rendezett test karakterisztikája 0.
  • A rendezett testek mindig végtelenek.
  • Rendezett testben minden nemnulla elem négyzete nagyobb nullánál.
  • Rendezett test részteste is rendezett.

Rendezett testet alkotnak a valós számok, a racionális számok és a valós algebrai számok. Nem alkotnak rendezett testet a komplex számok és az algebrai számok.

Elrendezhetőség, formálisan valós és valósan zárt test

szerkesztés

A definícióban szereplő < relációt rendezésnek nevezzük. Egy test elrendezhető, ha definiálható rajta rendezés.

Egy test akkor és csak akkor elrendezhető, ha benne a -1 nem négyzetösszeg. Ez az Artin–Schreier-tétel. Az ilyen testeket formálisan valósnak nevezzük.

Valósan zárt egy test, ha formálisan valós, de egyetlen algebrai bővítése sem formálisan valós. Ha egy rendezett test valósan zárt, akkor csak egy rendezése van.

Arkhimédészien rendezett test

szerkesztés

Egy   test arkhimédészien rendezett, ha tetszőleges  -hez található olyan   természetes szám, amelynek esetében  . Arkhimédészien rendezett testet alkotnak a valós és a racionális számok.

Nem arkhimédészien rendezett testet alkot a valós együtthatós polinomok gyűrűjének   hányadosteste a következő rendezéssel: legyen   akkor, ha   határértéke a végtelenben pozitív (esetleg végtelen). Ebben a   testben az   elem minden természetes számnál nagyobb.