Territórium (biológia)
A territórium az etológiában az a terület, amelyet egy adott fajba tartozó állat következetesen megvéd a fajtársakkal (vagy esetenként más fajú állatokkal) szemben. Az ilyen módon területeket védő állatokat territoriálisoknak nevezik.
Territóriumot csak a fajok kisebbsége tart. Gyakoribb az amikor egy egyednek vagy állatcsoportnak van egy területe, amelyet rendszeresen használ, de nem feltétlenül véd meg. A különböző állatcsoportok ”otthon területei” gyakran átfedik egymást, és az átfedett területeken a csoportok inkább kerülik, semmint kiűzzék egymást. Az otthon tartományon belül lehet egy olyan terület, amelyet egyetlen más csoport sem használ, de ez az elkerülés eredményeként.
Szerepe
szerkesztésA territoriális állatok végső célja az, hogy növeljék a hasonló viselkedésű állatok egyéni vagy közösségi alkalmasságát. Biológiai értelemben ez az állat túlélési és utódnemzési képességére vonatkozik. A területvédelem funkciói eltérőek. Különböző állatok esetében az ilyen védő magatartás oka lehet az élelemforrások biztosítása, a fészkelőhelyek lefoglalása, a párzási területek megszerzése és védelme, vagy a pár kiválasztása.
A territórium típusai és méretei
szerkesztésA territórium nagysága és alakja céljától, évszaktól, a benne lévő élelem mennyiségétől és minőségétől illetve földrajzától függően változhat. A mérete általában az élelemszükséglettől, a védelmi lehetőségtől, a ragadozók mennyiségétől és a szaporodási szükséglettől függ.
Egyes mókusfajok akár 10 hektár területet is igényelhetnek.[1]
Az európai borzok számára az otthon-terület lehet 30 hektár egy jó élőhelyen, de akár 300 hektár is egy rossz élőhelyen. Egy territórium átlagosan 50 hektár és kb. 500 méterre vannak egymástól. A városi területeken a territóriumok sokkal kisebbek, 5 hektár nagyságúak is lehetnek, ha elegendő táplálékhoz juthatnak a madáretetőkből, az élelmiszer-pazarlásból vagy a külvárosi kertekben történő etetésből.[2]
A foltos hiénák territóriumának nagysága változó, a Ngorongoro-kráterben alig 4000 hektár míg a Kalaháriban több mint 100 000 hektár.
A territórium kialakításának ideje állatonként változó. A tengeri leguán hímek a párzási szezon előtt két hónappal kezdik megalakítani a kis udvarlási territóriumukat [3]
A madaraknál a szirti sas territóriuma 9000 hektár, a törpetirannusz területe körülbelül 600 négyzetméter, a sirályok pedig csak néhány négyzetcentiméteres területtel rendelkeznek szorosan a fészek körül. [4]
A területek lineárisak is lehetnek. A fenyérfutó tengerpartokon szerzi a táplálékot. Magányosan vagy seregbe tömörülve, 10–120 méteres partszakaszon táplálkoznak. [5]
A madarak territóriuma hat típusba sorolható. [6]
- A típus: „minden célra szolgáló territórium”, ahol minden tevékenység megtörténik, pl. udvarlás, párzás, fészkelés és élelemszerzés.
- B típus: Párosodási és fészkelési territórium, az élelemszerzésre használt terület nagy részének kivételével.
- C típus: Fészekrakó territórium, amely magában foglalja a fészket és egy kis területet körülötte. Kolóniákban élő vízi madaraknál gyakori.
- D típus: Párkeresési és párzó territórium. A hímek által védett terület a párosodási játékot űző fajoknál.
- E típus: Éjszakai szállás territórium.
- F típus: Téli territórium, amely tipikusan élelemszerzési területeket és szálláshelyeket foglal magában. Elhelyezkedését tekintve egybeeshet az A típusú territóriummal, vagy egy vándorló faj esetében a telelőhellyel.
A territórium lehet egyén, pár vagy csoport tulajdonában.
Egy és ugyanazon fajon belül eltérő viselkedés lehet. Például a vörös róka vagy stabil otthon-területeket hoz létre vagy állandó lakóhely nélkül vándorol.
A területek időtől (évszaktól) függően is változhatnak, például a vörösbegyek a tenyészidőszakban párokban védik a területeket, télen azonban egyedként. Az élelem mennyisége is változást okozhat a területiségben, például néhány nektárgyűjtő csak reggel védi meg a territóriumot, amikor a növények a legtöbb nektárt tartalmazzák. Azoknál a fajoknál, amelyek nem alkotnak párokat, a hímek és nőstények területe általában független egymástól, a hímek csak más hímekkel szemben védik a területeket, a nőstények csak más nőstényekkel szemben. Abban az esetben, ha a faj poligyn, a hím területe több nőstény területét átfedi, míg a poliandria esetében a helyzet a fordítottja.
A territórium megtartása
szerkesztésAhelyett, hogy a territóriumot pusztán harccal tartanák meg, egyes állatoknál ez háromlépcsős folyamat lehet. Sok állat „jelzőtáblát” hoz létre területének megjelölése céljából. Néha ezek a jelzőtáblák a territórium szélén vannak, ezzel elhatárolva a területet, máskor szétszórva az egész területen. Ezek jelzik más állatoknak, hogy a terület foglalt, és további információkat is közölhetnek, például a terület birtokosának nemét, szaporodási állapotát vagy domináns státuszát. A jelzések szag, hang vagy vizuális eszközökkel, vagy ezek kombinációjával közölhetnek információkat. Ha egy betolakodó tovább halad a jelzőtáblákon belüli területre és találkozik a territórium birtokosával, mindkét állat rituális agresszióba kezdhet egymással szemben. Ez egy olyan testtartás, hangkiadás, megjelenítése stb., amely a területi vita tényleges harcok nélküli megoldására szolgál. A „szertartás” gyakran azzal zárul, hogy az egyik állat elmenekül. Ha ez nem történik meg, akkor a territóriumot valódi harcban lehet megvédeni vagy elhódítani, bár ez általában utolsó lehetőség.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Revir című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Turpin, K.: Squirrel behaviour and territory. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 22.)
- ↑ Anon.: Territories. www.badgerland.co.uk. (Hozzáférés: 2013. június 23.)
- ↑ (2002) „Territory establishment in lekking marine iguanas, Amblyrhynchus cristatus: support for the hotshot mechanism”. Behavioral Ecology and Sociobiology 51 (6), 579–587. o. DOI:10.1007/s00265-002-0469-z.
- ↑ Ehrlich, P.R., Dobkin, D.S. and Wheye, D.: Territoriality, 1998. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
- ↑ (1979) „Territory size in wintering Sanderlings: the effects of prey abundance and intruder density”. Auk 96, 551–561. o.
- ↑ Anon.: Ornithology: territoriality and coloniality. (Hozzáférés: 2013. június 22.)