Ribeira Brava (Madeira)
Ribeira Brava egy mintegy 12 ezer lakosú város Madeira déli partján, az azonos nevű járás székhelye.
Ribeira Brava | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Portugália | ||
Régió | Madeira | ||
Kerület | Ribeira Brava (kerület) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 375 fő (2011)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 65.1 km² | ||
Időzóna | WET, UTC+0 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 40′ 20″, ny. h. 17° 03′ 50″32.672222°N 17.063889°WKoordináták: é. sz. 32° 40′ 20″, ny. h. 17° 03′ 50″32.672222°N 17.063889°W | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribeira Brava témájú médiaállományokat. |
Földrajzi helyzete
szerkesztésA déli part közepe táján, Funchaltól mintegy 15 km-re fekszik. A városban torkollik a tengerbe névadója, a Vad-patak (Ribeira Brava); ezt felső folyásán, Serra de Água falu környékén Ribeira de Serra de Águának hívják. Ribeira Brava (pontosabban, a vele gyakorlatilag egybeépült Campanário) és Câmara de Lobos között emelkedik a Cabo Girão sziklafala.
Közlekedés
szerkesztésA fővárossal a partvidéken körbefutó ER 101 gyorsforgalmi út köti össze. Innen indul a sziget déli és északi partját a Boca Encumeada hágón át összekötő, ER 228 jelű út, ami az 1960-as évekig az északi és a déli part egyetlen közúti kapcsolata volt. Miután Portugália belépett az Európai Unióba, ezt a korszerű ER 104 úttal váltották ki, amely Serra de Água falu és Rosário között alagútban kel át a vízválasztó hegylánc alatt.
Kis kikötője leginkább csak halászhajók (és jachtok) fogadására alkalmas.
Látnivalók
szerkesztésA történelmi városmag a Rua do Visconde sétálóutca környéke.
Városháza
szerkesztésAz 1776-ban épült, hagyományos rózsaszínűre festett városházát (Câmara Municipial) egy egykori quintából alakították át. Az előtte kialakított, csinos parkban kis táblácskákon tüntették fel az egyes fafajok nevét.
Plébániatemplom
szerkesztésA szent Benedekről elnevezett templom (Igreja de São Bento) egfeltűnőbb része a kék-fehér csempekockás toronysisak; dísze a portugál felfedezők szimbóluma, az armilláris gömb. Ez a sziget legrégibb egyházi épületeinek egyike: alapkövét 1440-ben tették le. A templom eredeti berendezéséből csak két tárgy maradt meg:
- a Mánuel stílusú, faragott szószék és
- a keresztelőkápolnában álló keresztelőmedence, amit I. Mánuel portugál király ajándékozott a templomnak.
A gazdagon aranyozott oltárok barokk stílusúak. A későbbi évszázadok felújításainak eredményei kevésbé látványosak.
Néprajzi múzeum
szerkesztésA múzeumot a város északi részén, egy régi nemesi udvarházban rendezték be. Az eredeti épületet a 15. században emelték, majd sokáig a klarisszák tulajdona volt. Állandó kiállításuk főként a halászat munkafolyamatait, kisebbrészt több növény termesztését mutatja be; ezen kívül láthatók itt régi kézműves alkotások, lakberendezési tárgyak és szállítástörténeti emlékek is. Egy kis galériában kortárs művészek alkotásai láthatók.
Boltjában a múzeum műhelyében készült, népművészeti jellegű szőtteseket árusítják.
Nyitva: kedd–szombat; 10:00–12:30 és 14:00–18:30).
João Carlos Abreu múzeum
szerkesztésA Núcleo Museológico João Carlos Abreu a világ legkülönfélébb részeiről gyűjtött, lovakat ábrázoló műalkotások (képek, szobrok) magángyűjteménye (nyitva: kedd–szombat; 10:00–12:30 és 14:00–18:00).
Szent Péter ünnepe
szerkesztésMinden júniusban hajófelvonulással köszöntik szent Pétert (São Pedro), a tengerészek védőszentjét.
Erőd
szerkesztésA templomhoz hasonlóan szent Benedekről elnevezett kis rondella a vásárcsarnok előtt áll.
Források
szerkesztés- Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
- Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7
- Madeira. Mapa de Estradas - Trilhos. freytag & berndt, Wien.
- ↑ http://mapas.ine.pt/download/index2011.phtml, National Institute of Statistics, 2018. szeptember 19.