Roberto Mancini

olasz labdarúgó, labdarúgóedző, szövetségi kapitány
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 30.

Roberto Mancini (Jesi, 1964. november 27. –) olasz labdarúgó, edző. 2023-tól Szaúd-Arábia szövetségi kapitánya.[3]

Roberto Mancini
Roberto Mancini 2021
Roberto Mancini 2021
Személyes adatok
Teljes névRoberto Mancini[1]
Születési dátum1964november 27. (60 éves)[2]
Születési helyJesi, Olaszország
Állampolgárságolasz
Magasság179 cm
Testtömeg78 kg
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1981–1982Olaszország Bologna30(9)
1982–1997Olaszország Sampdoria563(173)
1997–2000Olaszország Lazio126(24)
2001Anglia Leicester City4(0)
Összesen719(206)
Válogatottság
1984–1994Olaszország Olaszország36(4)
Edzőség
IdőszakKlub
2000–2001Olaszország Lazio (másodedző)
2001–2002Olaszország Fiorentina
2002–2004Olaszország Lazio
2004–2008Olaszország Internazionale
2009–2013Anglia Manchester City
2013–2014Törökország Galatasaray
2014–2016Olaszország Internazionale
2017–2018Oroszország Zenyit Szankt-Petyerburg
2018–2023Olaszország Olaszország
2023–Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Mancini témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

17 évesen a Bologna felnőtt együttesében kezdett játszani. 1982 és 1997 között a Sampdoria híres „aranycsapatának” a játékosa volt. Itt Viallival ők ketten voltak a híres "gól ikrek". 1997-ben került a római sasokhoz. Mikor itt 2000-ben ismét bajnok lett, 36 évesen ő viselte a 10-es mezt. Az olasz U21 csapatban 82 és 86 között 26 meccsen 9 gólt lőtt, majd 1994-ig 36 mérkőzésen 4 gólt a squadra azzurában. A csúcson vonult vissza, és 2000-ben Eriksson mester segédedzője lett a Lazio-nál, igaz 2001-ben egy rövidke időszakra még magára húzta a Leicester City mezét. 2001 telén menesztették a Fiorentina csapatától Fatih Terim-et és Mancini elvállalta az új feladatot, immáron vezetőedzőként dolgozott tovább. 2001 májusában Olasz Kupát nyert a lilákkal, akik azonban hatalmas pénzügyi válságba kerültek és el kellett adniuk legjobbjaikat a túléléshez. Mancini volt, hogy fizetést sem kapott. Végül 2002 februárjában menesztették, ugyanis kieső helyen állt a csapattal. A firenzei alakulat nem is tudta elkerülni a szezon végi búcsút. 2002 májusában Mancini lett korábbi csapatának, a Lazionak az edzője. Az itt töltött időszakát is megnehezítette egy financiális krízis, mely hatására a legjobbaktól ezúttal is meg kellett válnia. 2003-ban a csapat a negyedik helyen végzett a bajnokságban és bejutott az UEFA Kupa elődöntőjébe. Érdekesség, hogy később egyetlen csapatával sem tudott eddig eljutni egyik nemzetközi kupasorozatban sem. 2004-ben a hatodik helyre sikerült bekormányoznia az együttest, ugyanakkor az Olasz Kupában összejött a végső diadal. Az Inter erőteljes érdeklődésének hatására a Lazio a szezon végén felbontotta Mancini szerződését.

Inter (2004-2008)

2004-2005

Mancini 2004 nyarán érkezett Milánóba, azzal az ígérettel, hogy a csapat a Cúper és Zaccheroni időszakhoz képest jóval látványosabb futballt fog játszani. Az Internél hamar elnevezték ,,Mister X-nek˝ az olasz szakembert, köszönhetően a bajnokság során elért 18 döntetlennek. A kiváló tavaszi forma azonban bebiztosította a harmadik helyet a milánóiak számára. Az Olasz Kupában magabiztosan jutott be a Nerazzurri a döntőbe, ahol kettős győzelemmel diadalmaskodtak az AS Roma ellen. Ez volt a csapat első trófeája a 90-es években szerzett UEFA Kupa óta. A BL- ben drámai körülmények esett ki a csapat a legjobb nyolc között; az első meccset simán nyerte a Milan, a visszavágón azonban egy szabályosnak tűnő Cambiasso gólt nem adott meg a játékvezető, melyet követően a piros-feketék gyorsan előnybe is kerültek. A szurkolók fellázadtak az események láttán, a botrányossá váló körülmények hatására pedig a bíró lefújta a mérkőzést, melyet végül papíron a városi rivális nyert meg 3-0-ra.

2005-2006

Az új szezont egy Olasz Szuperkupa győzelemmel kezdte a csapat - a tavalyi bajnok Juventust győzték le 1-0-ra Verón hosszabbításban szerzett góljával. A Serie A-ban sokáig a második helyen állt az Inter, azonban a szezon végére beelőzött a Milan, így maradt a dobogó harmadik foka. A kupában sikerült a címvédés, ezúttal is a római farkasok ellen diadalmaskodva. A tavasszal kirobbant bundabotrány hatására a Juventust visszasorolták a másodosztályba, a Milánt pedig jelentős pontlevonással sújtották, akik így visszacsúsztak a negyedik helyre. Papíron az Inter kapta meg a Scudettót, az előző idény bajnoki címét pedig nem adták senkinek. A Bajnokok Ligájában a csapatot a Villareal ejtette ki a legjobb nyolc között.

2006-2007

Az Inter kerete jelentősen megerősödött az új szezonra, többek között néhány korábbi Juventus játékossal. A szuperkupa diadalt követően a csapat fölényesen nyerte meg a meggyengült bajnokságot, produkálva egy 17 meccses győzelmi sorozatot. A Serie A küzdelmei során mindössze egy vereséget szenvedett az Inter, mégpedig attól a Romától, amely ezúttal már az Olasz Kupát is megnyerte. A nemzetközi porondon azonban elmaradt az áttörés, sőt; a Valencia ellen már a legjobb 16-ban búcsúzni kényszerült a milánói alakulat.

2007-2008

A 2007/08-as idény már inkább keserves volt, mint sikeres. A BL nyolcaddöntőben a Liverpooltól elszenvedett kettős vereséget követően Mancini bejelentette távozását, majd másnapra meggondolta magát. Ezzel hatalmas bizonytalanságot okozott a csapatnál, mely majdnem elbukta tetemes előnyét a bajnokságban - csak az utolsó fordulóban sikerült bebiztosítani a bajnoki címet Parmában, egy drámai Ibrahimovic duplával. A csapat a szezon utolsó mérkőzésén 2-1-es vereséget szenvedett az AS Roma elleni kupadöntőben. A találkozó után az Inter bejelentette Mancini menesztését, akivel végül 4 szezon alatt 7 trófeát szereztek a milánóiak (3 bajnoki cím, 2-2 kupa, illetve szuperkupa győzelem. [4]

Manchester City (2009-2013)

2009 decemberében a Manchester City vezetősége bejelentette Roberto Mancinit, mint a csapat új menedzserét. [5] A néhány hónapos periódus még többnyire az akklimatizálódással telt, az olasz tréner az 5. helyre kormányozta be az arabok által megvásárolt klubot.

2010/2011

Mancini első teljes szezonjában megnyerte a hazai kupasorozatok közül talán a legnevesebbet, az FA kupát Yaya Touré jelentős közreműködésével - az elefántcsontparti szerezte a győztes gólt mind a városi rivális Manchester United elleni elődöntőben, mind a Stoke City ellen 1-0-ra megnyert döntőben. A bajnokságban a csapat a 3. helyen zárt, biztosítva ezzel a biztos BL csoportkörös szereplést a következő szezonra.

2011/2012

A bajnokságot sokáig vezette a gárda, azonban kora tavaszra jelentős lemaradásba került a városi riválishoz képest - a 6-1-es, Old Traffordon aratott győzelem ellenére. Miután Mancini kijelentette, hogy a bajnokság eldőlt, a csapat formája jelentősen feljavult és mivel a United elkezdett pontokat veszíteni, az egymás elleni visszavágó meccsükre 3 pontra olvadt a vörös ördögök előnye. A városi rangadón aztán megint Manchester kék fele ünnepelhetett, így azon túl, hogy Manciniék oda-vissza megverték a legnagyobb riválisukat, pontszámban is utolérték őket. Ráadásul a gólkülönbség nekik kedvezett, így az utolsó forduló előtt már a City vezette a Premier League küzdelmeit. A 38. meccsnap aztán egészen elképesztő drámát tartogatott. A United mérkőzését már lefújták, a vörösök 1-0-ra nyertek a Sunderland ellen és mivel a City vesztésre állt a végső percekben, úgy tűnt, hogy Fergussonék lesznek a bajnokok. Azonban előbb a bosnyák Dzeko egyenlített, majd a nyáron igazolt, azóta már klublegenda Sergio Aguero megnyerte a meccset a hosszabbításban a kékeknek. Ezzel a Manchester City lett a 2011/12-es szezon bajnokcsapata. [6]

2012/2013

Az idény kezdete azonnal kupát hozott a Mancini legénységnek, ugyanis a City megnyerte a Community Shieldet, ugyanakkor olaszországi munkásságához hasonlóan Manchesterben is a szétesésről szólt az utolsó szezonja. A Bajnokok Ligájában nem sikerült továbbjutni a csoportkörből, csakúgy, mint az előző idényben - igaz, akkor az utolsó pillanatokban behúzott bajnokság feledtette a nemzetközi csalódást. Ezúttal ez nem volt meg, ugyanis a Manchester United magabiztosan nyerte meg a Premier League küzdelmeit, az FA kupában pedig ugyan eljutott a csapat a döntőig, ám ott nagy meglepetésre alulmaradt a Wigan Athletic-kel szemben. Ráadásul Mancini kapcsolata közel sem volt tökéletes jó néhány játékosával sem. Az elbukott kupadöntőt követően menesztették az olasz menedzsert, aki megalapozta a klub felemelkedését azzal a három trófeával, melyeket megnyert a korábbi ínséges évtizedek után. [7] 

Galatasaray (2013-2014)

2013 szeptemberében Mancinit nevezték ki a neves török csapat vezetőedzőjévé. A trénerrel jó néhány emlékezetes pillanatot élhetett át a klub, melyek közül talán a legismertebb a Juventus kiejtése a BL csoportkörben. Érdekesség, hogy ami a Cityvel két BL szezon alatt nem jött össze, az itt rögtön sikerült; Mancini csapata eljutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába, ahol aztán a Chelsea állította meg őket a legjobb 16 között. A bajnokságot nem sikerült megnyerni, a Galata a második helyen végzett, ugyanakkor a Török Kupában összejött a végső diadal. Mancini tehát mind az öt, általa irányított csapattal nyert trófeát. A sikeresnek mondható szezont követően Mancini és a Galatasaray útjai elváltak - az olasz tréner nem megegyező célokra hivatkozott. [8]

Visszatérés az Interhez (2014-2016)

2014 őszén Mancini azzal a céllal szerződött újra korábbi sikereinek színhelyére, hogy visszajuttassa a kék-feketéket a Bajnokok Ligájába. Ez az első, kicsivel több, mint fél szezonja alatt nem sikerült, ugyanakkor már januárban, majd pedig nyáron olyan játékosok érkeztek a csapathoz az olasz tréner hívására, akik jelentős erősítést jelentettek. A 2015/16-os bajnokságot januárig vezette is a gárda, azonban tavaszra hatalmas hullámvölgybe került az Inter, így végül a 4. helyen végeztek, ami Európa Liga csoportkört jelentett a következő idényre. 2011 óta ez volt a csapat legsikeresebb szereplése a bajnokságban. Nyáron aztán újabb játékosok érkeztek kifejezetten Mancini kérésére, azonban a tulajdonosváltás a klubnál igencsak felkavarta az állóvizet. Mancini végül a bajnokság kezdete előtt két héttel távozott az Intertől. [9]

Zenit (2017-2018)

Az immár jelentős tapasztalattal rendelkező olasz tréner azzal a céllal érkezett a Zenit Szentpétervárhoz, mint korábban az Interhez - visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába. A csapat sokáig vezette hazája bajnokságát, azonban a sok sérülés, valamint az olasz válogatott háza táján kialakult bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy a Zenit mindössze az 5. helyen végzett. Az idény végén aztán bejelentették Mancini távozását, aki végül hosszas huzavona után olasz szövetségi kapitány lett. [10]

Sikerei, díjai

szerkesztés

játékosként

szerkesztés

Edzőként

szerkesztés

Játékos statisztikái

szerkesztés
Klub Szezon Liga Kupa Európai Összesen
Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
Bologna 1981–1982 30 9 1 0 31 9
Sampdoria 1982–1983 22 4 5 1 27 5
1983–1984 30 8 8 2 38 10
1984–1985 24 3 11 3 35 6
1985–1986 23 6 11 4 4 2 38 12
1986–1987 26 6 5 0 31 6
1987–1988 30 5 13 3 43 8
1988–1989 29 9 11 5 8 0 48 14
1989–1990 31 11 4 2 9 2 44 15
1990–1991 30 12 10 2 7 2 47 16
1991–1992 29 6 7 3 9 4 45 13
1992–93 30 15 2 0 32 15
1993–1994 30 12 7 0 37 12
1994–1995 31 9 3 1 4 2 38 12
1995–1996 26 11 2 1 28 12
1996–1997 33 15 2 0 35 15
összesen 424 132 101 27 19 12 566 168
Lazio 1997–1998 34 5 8 1 10 3 52 9
1998–1999 33 10 7 2 7 0 47 12
1999–2000 20 0 7 3 10 0 37 3
Összesen 87 15 22 6 27 3 136 24
Leicester City 2000–2001 4 0 1 0 5 0
Karrier összesen 545 156 125 33 46 15 738 201

A válogatottban

szerkesztés
Olaszország
Év Pályára lépések Gólok
1984 2 0
1986 1 0
1987 6 0
1988 9 1
1989 1 0
1990 3 0
1991 6 0
1992 1 0
1993 6 3
1994 1 0
összesen 36 4

Góljai a válogatottban

szerkesztés
Gól Dátum Helyszín Ellenfél Gól Eredmény Verseny
1. 1988. június 12. Rheinstadion, Düsseldorf, Nyugat-Németország   Németország 1–0 1–1 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokság
2. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország   Málta 4–0 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
3. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország   Málta 6–1 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
4. 1993. szeptember 22. Kadrioru Stadium, Tallinn, Észtország   Észtország 2–0 3–0 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező

Edzői statisztika

szerkesztés

2022. március 29-én lett frissítve.[13]

Csapat Nemzet –tól –ig Mérleg
Mérkőzések Győzelmek Döntetlenek Vereségek Győzelem % Rúgott gólok Kapott gólok Gólkülönbség
Fiorentina   2001. február 26. 2002. január 14. 44 16 14 14 36.36 48 75 −27
Lazio   2002. május 9. 2004. június 14. 102 48 32 21 47.06 160 102 +58
Internazionale   2004. július 7. 2008. május 29. 226 140 60 26 61.67 404 189 +215
Manchester City   2009. december 19. 2013. május 13. 191 113 38 40 59.16 361 176 +185
Galatasaray   2013. szeptember 30. 2014. június 11. 46 23 11 12 50 82 47 +35
Internazionale   2014. november 14. 2016. augusztus 8. 76 36 16 24 47.37 110 85 +25
Zenyit Szankt-Petyerburg   2017. június 1. 2018. május 13. 44 22 13 9 50 74 35 +39
Olaszország   2018. május 15. jelenlegi 48 31 13 4 64.58 105 26 +79
összesen 778 426 197 155 54.76 1344 734 +610
  1. Roberto Mancini (angol nyelven). hugmansfootballers.com. [2017. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 24.)
  2. Mancini: Roberto Mancini (angol nyelven). bdfutbol.com
  3. Olaszország: Mancini az új szövetségi kapitány – hivatalos (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  4. Inter Milan sack coach Mancini”, Reuters, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2019. november 27.) (angol nyelvű) 
  5. Taylor, Louise. „Manchester City confirm Roberto Mancini will replace Mark Hughes as manager”, The Observer, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  6. Manchester City 3-2 QPR”, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  7. Roberto Mancini: Manchester City sack manager”, 2013. május 14. (Hozzáférés: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  8. Roberto Mancini: Galatasaray manager leaves club”, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  9. Mancini hit for six as massive Spurs defeat sees Inter sack head coach (angol nyelven). Evening Standard, 2016. augusztus 8. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  10. Sunderland, Tom: Roberto Mancini Named Italy National Team Manager (angol nyelven). Bleacher Report. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  11. "LEGENDS – GoldenFoot" (angol nyelven). goldenfoot.com. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 24.)
  12. Casillas admits retirement is looming following Golden Foot award (angol nyelven). marca.com
  13. Roberto Mancini (angol nyelven). soccerbase.com

További információk

szerkesztés