Rosos Pál Sándor

Szentkirályszabadjai Rosos Pál Sándor (Sümeg, Zala vármegye, 1751. január 15.Veszprém, Veszprém vármegye, 1809. június 17.) filozófiai és teológiai doktor, 1808-tól veszprémi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az apostoli szent szék protonáriusa.

Rosos Pál Sándor
Veszprém püspöke
Született 1751. január 15.
Sümeg, Zala vármegye,
Elhunyt 1809. június 17. (58 évesen)
Veszprém, Veszprém vármegye,
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1808. április 29. – 1809. június 17.
Előző püspök
Következő püspök
Bajzáth József
Kurbély György
Rosos Pál Sándor a Catholic Hierarchy-n

ÉleteSzerkesztés

A nemesi száérmazású szentkirályszabadjai Rosos család sarja. Apja, szentkirályszabadjai Rosos János, birtokos, anyja, nagymadi és várbogyai Bogyay Magdolna volt. Keresztszülei, nemes Sándorffy Sándor, és felesége, nyírlaki Tarányi Terézia voltak, akik egyben Kisfaludy Sándor anyai nagyszülei voltak. Növendékpapnak vették fel a veszprémi püspöki egyházmegyébe, majd a Nagyszombati Egyetemre küldték a felsőbb tudományokban való kiképzésére. Miután nagyszombatban filozófiai és teológiai doktori címet szerzett, visszatért Veszprémbe, ahol a püspök helyettes titkára, később szentszéki jegyző volt. 1778. július 22-én kanonokká nevezték ki. Az 1790. és az 1792. évi országgyűlésen a káptalan képviselője volt. 1790-ben egyúttal lemondott a korábban 6 évig viselt pesti királyi tábla ülnöki tisztségéről, és a bécsi magyar udvari kancelláriához ment ülnöknek.

1808. április 29-én pedig veszprémi püspöknek nevezték ki, és ugyanez év szeptember 7-én Pozsonyban ő végezte el Ludovika magyar királyné koronázásának szertartását. A Ludovika Akadémiára 10.000 forintot adományozott. Nem kormányozta sokáig egyházmegyéjét, mert már a következő évben 58 évesen elhunyt.

MűveiSzerkesztés

  1. Dissertatio juris publici universalis de interna rerum publicarum securitate. Pestini, 1777.
  2. Positiones ex jure ecclesiastico, et patrio, quas... publice propugnandas suscepit. Agriae, é. n.

Temetéséről a következő gyászbeszéd maradt fenn: Néh. nagym. és főt... Rosos Pál veszprémi püspök... gyászos..., halálát kesergi hideg tetemeinél hazafi. Veszprém, 1809.

ForrásokSzerkesztés


Előde:
Bajzáth József
Veszprémi püspök
1808–1809
Utóda:
Kurbély György