Rothman Ármin

(1860–1932) magyar fogorvos, egyetemi oktató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8.

Rothman Ármin (Nagycseb, 1860. október 30.Budapest, 1932. július 19.)[4] magyar fogorvos, egyetemi tanár.

Rothman Ármin
Született1860. október 30.[1][2]
Nagycseb
Elhunyt1932. július 19. (71 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • fogorvos
  • egyetemi oktató
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1883)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Rothman Ármin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rothman Eleázár kereskedő és Schvarcz Pepi fia. 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát. 1884 szeptemberétől három éven át tanársegédként dolgozott, majd fogászatot tanult Árkövy József intézetében. 1891-ben a fogak kór- és gyógytana című tárgykörből magántanári képesítést nyert. 1887 és 1932 között a budapesti Poliklinika főorvosa volt. A magyar fogászati szövettan úttörője, főleg a fogbéllobok kórszövettanával foglalkozott.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Házastársa Heller Olga volt, Heller Ármin kereskedő és Silberberg Johanna lánya, akit 1890. augusztus 20-án Budapesten vett nőül.[5]

Gyermekei

  • Rothman Klára (1892–1944). Férje dr. Beck Pál (1884–1969) gépészmérnök.[6]
  • Rothman István (1894–1963) orvos, dermatológus. Felesége Manheim Irén (1895–?) orvos.[7]
  • Rothman Katalin (1896–1913)
  • Rothman Anna (1901–?). Férje dr. Földi Elek (1895–?) fogorvos.[8]

Főbb művei

szerkesztés
  • Az izommagvakról. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből XV. 14. Dolgozatok a királyi magyar tudományegyetem élettani intézetéből II., bemutatta Jendrassik Jenő, Nagy Imre munkájával együtt.)
  • Patho-Histologie der Zahnpulpa und Wurzelhaut (Stuttgart, 1889)
  • Az orvosi mentés kézikönyve. Kiadta a Mentők Lapja szerkesztősége (Budapest, 1891, többekkel együtt)