Főmenü megnyitása

Rudamon (uralkodói nevén Uszermaatré Szetepenamon) az ókori egyiptomi XXIII. dinasztia utolsó uralkodója volt.

Rudamon
előd
egyiptomi fáraó
utód
III. Takelot
XXIII. dinasztia
Menheperré Ini (csak Thébában)

Kis üvegváza Rudamon kártusaival
Kis üvegváza Rudamon kártusaival

Uralkodása 2-3 évig
Prenomen
<
N5F12U1Aa11
D36
X1
iY5
n
U21
n
>

wsr-m3ˁ.t-rˁ stp-n-ỉmn
Uszermaatré Szetepenamon
igazsága erős; Ámon választottja”
Nomen
<
M17Y5
N35
N36
M17Y5
N35
T12
>

mrỉỉ-ỉmn rwd-ỉmn
Meriamon Rudamon
„Ámon kedveltje, Ámon erős”[1]
Főfelesége Tadi[…]
Gyermekei ♀ Neszterui
♀ Irbasztudzsanefu
♂ Oszorkon (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudamon témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

III. Oszorkon fiatalabb fia volt, III. Takelot öccse. Kevés említése maradt fenn. Kenneth Kitchen szerint 2-3 évig uralkodhatott, mert csak pár korabeli dokumentum említi: Ozirisz Hekadzset templomában említik némi díszítőmunkálattal kapcsolatban, emellett szerepel neve több Medinet Habu-i kőtömbön és egy vázán is. A 2000-es évek elején egy nevét viselő fajansz szobrocska két darabja is előkerült Hermopoliszból.[2] Ezek alapján úgy tűnt, rövid uralkodása alatt sikerült megőriznie Felső-Egyiptom egységét, legalább Hérakleopolisz Magnától Thébáig.

A fennmaradt bizonyítékok alapján uralkodása rövid volt. Egyes egyiptológusok, például David Aston szerint ugyan Rudamon az a király, akinek a 19. évét említi egy királynevet nem említő felirat a Vádi Gaszuszban, a felirat azonban az újabb kutatás szerint – amit Claus Jurman publikált 2006-ban – inkább a XXV. dinasztia korára datálható, és a karnaki paleográfiai és más bizonyítékok alapján nem I. Sepenupetet és I. Amenirdiszt említi, hanem I. Amenirdiszt és II. Sepenupetet.[3] Jurman szerint a karnaki Ozirisz-Hekadzset templomban sehol nem ábrázolják I. Sepenupetet Piye fáraó leányával, I. Amenirdisszel.[4] Egy másik lehetőség szerint a feliraton említett uralkodó egy máshonnan nem ismert VII. Sesonk, mint azt G. Broekman vetette fel egy cikkében a Nílus-szövegek 3. szövegéről, amely egy III. Oszorkon után uralkodó thébai király 5. évében íródott.[5] Kétséges azonban, hogy ez a szöveg valóban a Sesonk nevet említette, nem a Takelot nevet. Georges Legrain, aki először tanulmányozta a Nílus vízszintjét rögzítő karnaki szövegeket, 1898-as publikációjában nem közölt uralkodónevet ehhez a felirathoz, mert a kő már nagy mértékben erodálódott és így nem volt olvasható. Mikor Jürgen von Beckerath 1953-ban megvizsgálta, és úgy vélte, hogy nem Takelot, hanem Sesonk neve szerepel rajta, a kő még rosszabb állapotban volt.[6]

Felesége neve csak részben maradt fenn: Tadi[…]. Tőle született leánya Neszterui hercegnő. Mindkettejük neve egy Medinet Habu-i kőtömbön maradt fenn.[7] Másik lánya, Irbasztudzsanefu anyja neve ismeretlen; a hercegnő neve unokája, Pediamonnebneszutaui koporsótöredékén maradt fenn.[8] Rudamon egy további lehetséges gyermeke Oszorkon, Ámon főpapja.[9]

Rudamon i. e. 739-ben hunyt el. Halála után az ország számos kis városállamra esett szét, melyeket helyi uralkodók kormányoztak – Hérakleopolisz Magnát Peftjauibaszt, Hermopoliszt Nimlot, Thébát pedig Ini. Peftjauibaszt feleségül vette Rudamon lányát, Irbasztudzsanefut.[5] Rudamon sírja nem ismert.

IrodalomSzerkesztés

  • Kitchen, K.A.; The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC) 2nd edition( 1986), Warminster: Aris & Phillips Limited, p. 360.
  • Payraudeau, Frédéric; 'Le règne de Takélot III et les débuts de la domination Koushite,' ("The reign of Takelot III and the beginning of Kushite control") GM 198(2004), pp. 79–90.[1]
  • Perdu, Olivier; "Le Roi Roudamon en personne!" (King Rudamun in Person), RdE 53(2002), pp. 151–178
  • Olaf Kaper and Robert Demarée, "A Donation Stela in the Name of Takeloth III from Amheida, Dakhleh Oasis," JEOL (Jaarbericht Ex Oriente Lux) 39 [2005], pp. 19–37 [2]

ForrásSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudamun című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Clayton, Peter A. Chronicle of the Pharaohs: The Reign-by-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt. Thames & Hudson. p.188. 2006. ISBN 0-500-28628-0
  2. Perdu, Olivier; "Le Roi Roudamon en personne!" ("King Rudamun in Person!"), RdE 53 (2002), pp.151-178.
  3. Claus Jurman, Die Namen des Rudjamun in der Kapelle des Osiris-Hekadjet. Bemerkungen der 3. Zwischenzeit un dem Wadi Gasus-Graffito, GM 210 (2006), pp.69-91
  4. Jurman, GM 210, pp.68-91
  5. a b Broekman, Gerard, "The Chronological Position of King Shoshenq Mentioned in Nile Level Record No. 3 on the Quay Wall of the Great Temple of Amun at Karnak", SAK 33 (2005)
  6. http://disc.server.com/discussion.cgi?disc=177754;article=4534;title=The%20Ancient%20Near%20Eastern%20Chronology%20Forum Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben The Ancient Near Eastern Chronology Forum, accessed September 3, 2007
  7. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , pp.230–231
  8. Dodson & Hilton, op.cit., p.229
  9. Dodson & Hilton, op.cit., p.230