Rudics József

bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő

Rudics József báró (horvátul: Josip Rudić Aljmaški) (Szabadka, 1792. február 22.Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Rudics József
Az ország tükre 1863. 164. l.
Az ország tükre 1863. 164. l.
Született1792. február 22.
Szabadka
Elhunyt1879. augusztus 21. (87 évesen)
Bácsalmás
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségebunyevác
Foglalkozásajogász, politikus, a parlamenti felsőházának tagja, költő
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1832–1836)
  • Bács-Bodrog vármegye főispánja (1841–1848)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudics József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Nemesi családban született, amely nem halt még ki. Horvátország déli részéből költöztek fel a Bácskába és Mária Terézia 1755-ben adott nemesi rangot a családnak.

Tanulmányai befejeztével 1809-ben bölcsész, 1816-ban pedig jogi doktorrá avatták. Kisfaludy Károly egyik közeli barátja volt, a Kisfaludy által indított Auróra zsebkönyveket anyagilag támogatta. 1825-ben Bács-Bodrog vármegye aljegyzője, majd 1832-ben az alispánja lett. 1832-től 1836-ig megyéje országgyűlési követe is, majd 1837-ben helytartó tanácsosa és adminisztrátora lett. 1841-ben kinevezték a vármegye főispánjává, amit 1848-ig látott el. Az 1848 után csak 1861-ben újra összehívott országgyűlés ismét főispánná tette meg, ám az országgyűlés alkotmányellenes feloszlatásakor lemondott. Az osztrák-magyar kiegyezés után, 1867-ben újra Bács-Bodrog vármegye főispánja lett. 1874-ben bárói rangra emelkedett. Jó barátságban állt fajkürti és koltai Kürthy Lajossal (1785-1863), néhai komárommegyei másodalispánnal és több vármegye táblabírájával.

Sokat tett vármegyéje felemelkedéséért, fejlődéséért, ami mellett elkötelezett támogatója volt az irodalomnak, könyvkiadásnak és a színművészetnek is. Végrendeletében komolyabb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára is.

A rácalmási könyvtárban őrzött 18. századi leveleket, egyházi beszédeket tartalmazó kódexet a Rudics iránti tiszteletből nevezték el Rudics-kódexnek.

Saját műve szerkesztés

  • Hervatag füzér (költemények, I – II., Pest, 1857 és 1870)

További információk szerkesztés