Rudics József

bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő

Rudics József (horvátul: Josip Rudić Aljmaški) (Szabadka, 1792. február 22.Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Rudics József
Az ország tükre 1863. 164. l.
Az ország tükre 1863. 164. l.
Született 1792. február 22.
Szabadka
Elhunyt 1879. augusztus 21. (87 évesen)
Bácsalmás
Nemzetisége bunyevác
Foglalkozása jogász, politikus, a parlamenti felsőházának tagja, költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudics József témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Nemesi családban született, amely mára kihalt. Horvátország déli részéből költöztek fel a Bácskába és Mária Terézia 1755-ben adott nemesi rangot a családnak.

Tanulmányai befejeztével 1809-ben bölcsész, 1816-ban pedig jogi doktorrá avatták. Kisfaludy Károly egyik közeli barátja volt, a Kisfaludy által indított Auróra zsebkönyveket anyagilag támogatta. 1825-ben Bács-Bodrog vármegye aljegyzője, majd 1832-ben az alispánja lett. 1832-től 1836-ig megyéje országgyűlési követe is, majd 1837-ben helytartó tanácsosa és adminisztrátora lett. 1841-ben kinevezték a vármegye főispánjává, amit 1848-ig látott el. Az 1848 után csak 1861-ben újra összehívott országgyűlés ismét főispánná tette meg, ám az országgyűlés alkotmányellenes feloszlatásakor lemondott. Az osztrák-magyar kiegyezés után, 1867-ben újra Bács-Bodrog vármegye főispánja lett. 1874-ben bárói rangra emelkedett.

Sokat tett vármegyéje felemelkedéséért, fejlődéséért, ami mellett elkötelezett támogatója volt az irodalomnak, könyvkiadásnak és a színművészetnek is. Végrendeletében komolyabb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára is.

A rácalmási könyvtárban őrzött 18. századi leveleket, egyházi beszédeket tartalmazó kódexet a Rudics iránti tiszteletből nevezték el Rudics-kódexnek.

Saját műveSzerkesztés

  • Hervatag füzér (költemények, I – II., Pest, 1857 és 1870)

Külső hivatkozásokSzerkesztés