Ruzsa Z. Imre

	Ruzsa Z. Imre
Született	1953. július 23. (70 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, ; egyetemi tanár, ; akadémikus
Iskolái	Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium; Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1976, matematika);
Kitüntetései	Rényi Alfréd-díj (1986); Rollo Davidson Prize (1988); az American Mathematical Society tagja (2013);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Ruzsa Imre.

Ruzsa Z. Imre (Budapest, 1953. július 23. –) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a számelmélet, ezen belül a számelmélet és a valószínűségszámítás határterületei. Ruzsa Imre (1921–2008) filozófus, logikus, egyetemi tanár fia.

Életpályája

1971-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika szakára. Itt szerzett 1976-ban matematikus diplomát. Ennek megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézet (1999-től MTA Rényi Matematikai Kutatóintézet) munkatársa lett. Végigjárva a kutatóintézeti ranglétrát dolgozott főmunkatársként, tudományos tanácsadóként is, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. A kutatóintézeten belül a számelméleti csoport, később a számelméleti osztály vezetőjévé nevezték ki. Közben 1995 és 1999 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen is dolgozott egyetemi tanári beosztásban.

1979-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. 2008-ban a Matematikai Tudományos Osztálya elnökhelyettese lett. Emellett a Tudományetikai Bizottság munkájában is részt vesz. Akadémiai tisztségei mellett a Bolyai János Matematikai Társulat tagja.

Munkássága

Székely J. Gáborral számos eredményt igazolt a valószínűségeloszlások konvolúcióval ellátott félcsoportjáról.
Szemerédi Endrével bebizonyította a (6,3) tételt: n elemen legfeljebb o(n²) darab három elemű halmaz adható meg úgy, hogy semelyik hat pont nem tartalmazhat három ilyen halmazt.
Az Erdős–Fuchs-tétel kiegészítéseként megmutatta, hogy van természetes számoknak olyan a₀,a₁,… sorozata, hogy minden n természetes számra az a_i+a_j≤ n egyenlőtlenség megoldásszáma cn+O(n^1/4log n).
Belátta, hogy minden lényeges komponensnek x-ig legalább (logx)^1+ε eleme van valamilyen ε>0-ra, s van is minden ε>0-ra olyan lényeges komponens, aminek x-ig (logx)^1+ε eleme van.
Bebizonyította, hogy van olyan (végtelen) Sidon-sorozat, aminek minden n-ig O(n^0,41) eleme van.
Erdős egy problémájával kapcsolatban belátta, hogy van olyan 0<c<1 szám, hogy elég nagy n-re az n⁵+[cn⁴] alakú számok Sidon-sorozatot alkotnak ([x] x egész részét jelenti).
Új bizonyítást adott Freiman tételére. Sokan úgy tekintik, hogy ez az első teljes bizonyítás.
Megjavítva Linnyik eredményét Pintz Jánossal bebizonyította, hogy minden elég nagy páros szám két prímszám és legfeljebb nyolc 2-hatvány összege.
Igazolta, hogy x-ig azon prímszámok száma, amelyek 4k+1 alakúak és a következő prím is ilyen alakú, legalább

c{\frac {x\log \log x}{(\log x)^{2}}}.

Díjai, elismerései

Rényi Kató-emlékdíj (1971, 1974)
Grünwald Géza-díj (1975)
Akadémiai Ifjúsági Díj (1979)
Rényi Alfréd-díj (1986)
Rollo Davidson Memorial-díj (1986)
MTA Matematikai Díj (1989)
Akadémiai Díj (1995)

Főbb publikációi

Triple Systems with no Six Points Carrying Three Triangles (Szemerédi Endrével, 1978)
On the Variance of Additive Function (1983)
Generalized Moments of Additive Functions (1984)
Essential Components (1987)
Algebraic Probability Theory (Székely J. Gáborral, New York, 1988, 1990)
Solving a Lineal Equation in a Set of Integers (1993)
Generalized Arithmetical Progressions and Sumsets (1994)
An Infinite Sidon Sequence (1998)
Véletlen konstrukciók (1999)
Elementary and Integral-elementary Functions (Laczkovich Miklóssal, 2000)
Distance Graphs with Finite Chromatic Number (2002)
The Structure of Sets with Few Sums Along a Graph (2006)
Sumsets and Entropy (2009)

Források

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1091–1092. o.
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 941. old., ISSN 1787-288X
Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
2004-es rendestag-ajánlási szöveg
Ruzsa válogatott publikációs listája Archiválva 2009. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

"Ezt a háborút már megnyertem" – Magyar Narancs-interjú Ruzsa Z. Imrével

Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

↑ http://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.
↑ http://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.

[3ec331832ded164c01ffc9739635207f341ecdb5-1] ttp://www.ams.org/fellows_by_year.cgi?year=2013, 2022. november 24.

[45c47b26de342d0a0c29a5f1561537ea0b9f64ba-2] ttp://www.ams.org/news?news_id=1680, 2022. november 24.

[1]

[2]

Ruzsa Z. Imre
Született	1953. július 23. (70 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	matematikus, egyetemi tanár, akadémikus
Iskolái	Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1976, matematika)
Kitüntetései	Rényi Alfréd-díj (1986) Rollo Davidson Prize (1988) az American Mathematical Society tagja (2013)^[1]^[2]
Sablon • Wikidata • Segítség