Sályi Gyula

(1903–1982) magyar állatorvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

Sályi Gyula, született Sal Gyula István (Békéscsaba, 1903. március 2.[4]Budapest, 1982. október 13.) Kossuth-díjas magyar állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1962-től 1963-ig az Állatorvostudományi Egyetem rektora.

Sályi Gyula
SzületettSal Gyula István
1903. március 2.[1]
Békéscsaba
Elhunyt1982. október 13. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1926)
KitüntetéseiKossuth-díj (1955)
SírhelyeFarkasréti temető (34/3-1-5)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sályi Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Sályi (Sal) Gyula (1874–1937) és Moldoványi Terézia fiaként született Békéscsabán, értelmiségi családban (édesapja állatorvosként dolgozott).[5] Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Gyulán végezte, majd 1926-ban az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi diplomát, 1928-ban pedig állatorvos-doktori oklevelet szerzett. 1926 és 1928 között Állatorvosi Főiskola, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvos-tudományi Kar Kórbonctani Tanszékének gyakornoka, tanársegéde volt. 1929-ben tiszti állatorvosi vizsgát tett, majd 1930-tól 1931-ig Berlinben tanult, 1935-ben pedig az ultravírusos betegségek kóroktana tárgykörben magántanári képesítést szerzett és a tanszék magántanára lett.[6][7]

1941 és 1943 között a kórbonctan nyilvános rendkívüli, 1943-tól 1945-ig nyilvános rendes tanáraként dolgozott és 1941-től 1945-ig a tanszék vezetője volt. Egyetemi munkája mellett 1926 és 1935 között az Országos Állategészségügyi Intézet beosztott állatorvosa volt, 1928-tól 1941-ig pedig az általa megszervezett Kórbonctani és Kórszövettani Osztály vezetőjeként dolgozott.[6]

1947 és 1952 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, az Állatorvos-tudományi Főiskola, illetve az Állatorvos-tudományi Egyetem nyilvános rendes tanára, majd 1952-től 1965-ig egyetemi tanára volt, emellett 1947 és 1965 között tanszékvezetőként dolgozott. 1950-től 1951-ig a kar dékánja, 1957 és 1958 között a főiskola igazgatóhelyettese, majd 1958-tól 1962-ig a főiskola, illetve az egyetem igazgatója volt, 1962-ben pedig 3 éves időtartamra rektori kinevezést kapott. Ez utóbbi megbízatása alól – bár vezetése alatt az egyetemen az oktató és tudományos munka is fellendült – 1963-ban, saját kérésére, egészségi állapota miatt [1962 végén agyvérzése volt] felmentették. 1965-ben betegsége miatt nyugállományba is vonult.

1952-ben addigi tevékenysége elismeréseként az állatorvos-tudományok doktora lett, 1962-től pedig az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.[7] A Magyar Pathológus Szakcsoport vezetőségi és a berni Weltvereinigung für Neurologie levelező tagja is volt.[6]

Szakterülete a fertőző állatbetegségek, elsősorban a baromfi- és sertéspestis, a himlő, a ragadós száj- és körömfájás, a szarvasmarhák vírusos hasmenése és Aujeszky-betegség kórbonctana és kórszövettana volt.[6] 1955-ben kimagasló tudományos eredményeiért, példamutató oktatómunkájáért, vezető tevékenységéért Kossuth-díjat kapott.[7][8]

1982-ben hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.[9] Emlékét a Köves-alapítvány Sályi Gyula-emlékérme őrzi. 2003-ban a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar szoborparkjában avatták fel bronz mellszobrát, ami Domonkos Béla szobrászművész alkotása.[10]

Főbb művei szerkesztés

  • Állatorvosi általános kórtan (Budapest, 1959, 1961)
  • Háziállatok részletes kórbonctana (Budapest, 1954, 1965)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Kossuth-díj (II. fokozat, 1955)
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1961)
  • Munka Érdemrend (1962; arany, 1965; 1978)
  • Hutÿra Ferenc-emlékérem (1964)
  • Az Állatorvos-tudományi Egyetem tiszteletbeli doktora (1975)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13343.htm, Sályi Gyula, 2017. október 9.
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Születési bejegyzése a békéscsabai polgári születési akv. 293/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a gyulai polgári házassági akv. 95/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  6. a b c d Sályi Gyula - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  7. a b c Sályi Gyula | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  8. http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/709/SalyiGyula.pdf?sequence=1&isAllowed=y
  9. Sályi Gyula. konyvtar.univet.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  10. Tamás, Pál: Sályi Gyula (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)

Források szerkesztés

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • A földművelésügyi miniszter előterjesztése a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz dr. Sályi Gyula egyetemi tanárnak, az Állatorvostudományi Egyetem rektorának felmentéséről. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-173, 00242/1963.