Sárgaarcú gébicsvireó
A sárgaarcú gébicsvireó (Vireolanius eximius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Vireolanius eximius Baird, 1866 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgaarcú gébicsvireó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaarcú gébicsvireó témájú kategóriát. |
Magyar neve, forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Spencer Fullerton Baird amerikai természettudós írta le 1866-ban.[3]
Alfajai szerkesztés
- Vireolanius eximius eximius S. F. Baird, 1866
- Vireolanius eximius mutabilis Nelson, 1912[2]
Előfordulása szerkesztés
Panamában és Dél-Amerika északnyugati részén, Kolumbia és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 14 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
