Sárgacsőrű kenderike

madárfaj

A sárgacsőrű kenderike régiesen téli kenderike (Linaria flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Sárgacsőrű kenderike
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Linaria
Faj: L. flavirostris
Tudományos név
Linaria flavirostris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Téli kenderike

Elterjedés
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű kenderike témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flavirostris néven. Sorolták a Carduelis nembe Carduelis flavirostris néven is.[3]

Alfaja szerkesztés

  • Linaria flavirostris altaica (Sushkin, 1925)
  • Linaria flavirostris bensonorum (R. Meinertzhagen, 1934)
  • Linaria flavirostris brevirostris (Bonaparte, 1855)
  • Linaria flavirostris flavirostris (Linnaeus, 1758)
  • Linaria flavirostris kirghizorum (Sushkin, 1925)
  • Linaria flavirostris korejevi (Zarudny & Harms, 1914)
  • Linaria flavirostris miniakensis (A. Jacobi, 1923)
  • Linaria flavirostris montanella (Hume, 1873)
  • Linaria flavirostris pamirensis (Zarudny & Harms, 1914)
  • Linaria flavirostris pipilans (Latham, 1787)
  • Linaria flavirostris rufostrigata (Walton, 1905)[2]

Előfordulása szerkesztés

Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Természetes élőhelyei a száraz, nyílt füves területek, törpenyíresek, alpin rétek, ritkán tundrákon is előfordul. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, október és március között. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm.[5] A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.

Életmódja szerkesztés

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.[5]

Szaporodása szerkesztés

Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 4-7 tojásból áll,[5] melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig fészeklakók.

 
 

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés