Sárgacsőrű kenderike

A sárgacsőrű kenderike más néven téli kenderike (Linaria flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Sárgacsőrű kenderike
Twite (Carduelis flavirostris) - geograph.org.uk - 676590.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Linaria
Faj: L. flavirostris
Tudományos név
Linaria flavirostris
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Téli kenderike

Elterjedés
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A sárgacsőrű kenderike elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű kenderike témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű kenderike témájú kategóriát.

Carduelis flavirostris 2.jpg

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában Skandináviában, Írországban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Száraz, nyílt füves területeken, törpenyíresekben, alpin réteken, ritkán tundrákon is előfordul.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.

ÉletmódjaSzerkesztés

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Carduelis flavirostris

Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig fészeklakók.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, október és március között. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.

VédettségSzerkesztés

A széles körben elterjedt faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés