Sélley Sándor

(1855–1920) ügyész, rendőrfőkapitány

Sélley Sándor (Nagyvárad,[5] 1855. december 19.[6]Budapest,[7] 1920. július 2.[8]) jogász, ügyész, Budapest rendőrfőkapitánya (1892–1895).

Sélley Sándor
Született 1855. december 19.[1]
Nagyvárad[2]
Elhunyt 1920. július 2. (64 évesen)[3]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász
Tisztség
  • rendőrfőkapitány (1892–1895, Budapest)
  • államtitkár (1906–1906, Belügyminisztérium)
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1879)

PályafutásaSzerkesztés

Apja id. Séllyei Sándor 1848-as főhadnagy, később szegedi királyi táblai elnök volt. Maga is jogi pályát választott, 1879-ben Budapesten avatták jogi doktorrá. Eperjesen a jogiakadémián jogtanárként dolgozott, majd 1883-ban királyi alügyészi kinevezést kapott Nagyváradra. Egy évvel később Budapestre került szintén alügyészi beosztásba. Viszonylag fiatalon, 1884-ben került bűnügyi tanácsosként a Magyar Királyi Rendőrség fővárosi állományába. Ő szervezte újjá a Thaisz Elek rendőrfőkapitánysága alatt szétzilálódott bűnügyi osztályt, Török János jobbkezeként bűnügyi vonalon sokat tett a közigazgatási jártasságú főkapitány intézkedéseinek megvalósításában.[9]

1892-ben nevezték ki Budapest rendőrfőkapitányának. Az új szolgálati szabályzat bevezetése - melyet még elődje, Török János alkotott meg, ám halála miatt alkalmazni már nem tudott - nevéhez fűződik. Kezdeményezte úgynevezett rendőrségi évkönyv kiadását, mely a főváros lakosságát tájékoztatta a rendőrség szervezetéről, munkájáról.[9] Szintén a nevéhez fűződik a pályaudvari rendőrörsök felállítása. Egy visszaemlékezés szerint sok gondot okoztak neki a fővárosi tüntetések, különösen 1894-ben, Kossuth Lajos temetése idején.[10] 1895 szeptemberében vált meg állásától, és a Belügyminisztériumba került,[8] ahol 1906 februárjában[11] nevezték ki államtitkárrá, ám már májusban beadta a nyugdíjazás iránti kérelmét.[12] Élete hátralévő évtizedét teljes elvonultságban töltötte. Temetésén a rendőrség tisztikara és legénysége testületileg vett részt.

Felesége Semsey Mariska, özv. Semsey Vilmosné lánya. Esküvőjüket Demétén, 1880 végén, vagy 1881 elején tartották,[13] lánya Sélley Margit.[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. Az új főkapitány (magyar nyelven), 1892. október 10. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  3. Dr. Sélley Sándor meghalt, 1920. július 3. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  4. Halálozások. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  5. Születési helyeként egy kivételével valamennyi forrás Nagyváradot tünteti fel adat szintjén és utalások formájában is. Az egy forrás A Pallas nagy lexikona volt, ahol Ungvárt jelölték meg, és végül ezt vette át néhány későbbi forrás is.
  6. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  7. Halálozások. Vasárnapi Újság, LXVII. évf. 13. sz. (1920. júl. 11.) 156. o.
  8. a b Dr. Sélley Sándor meghalt. Nemzeti Újság, II. évf. 157. sz. (1920. júl. 3.) 3. o.
  9. a b Czaga Viktória: A fővárosi rendőrség története: 1914-ig. Budapest: Budapesti Rendőr-főkapitányság. 1995. 281., 408–409. o.  
  10. Ötvenéves a budapesti államrendőrség. Új Nemzedék, V. évf. 141. sz. (1923. jún. 24.) 7. o. (fizetős hozzáférés)
  11. Belföld: Búcsú és köszöntő. Az Ujság, IV. évf. 48. sz. (1906. feb. 18.) 2. o.
  12. Személyi hírek: Belügyministeri államtitkári felmentés. Belügyi Közlöny, 21. sz. (1906. máj. 13.) 262. o.
  13. Hymen. Fővárosi Lapok, 12. sz. (1881. jan. 16.) 62. o.
  14. Napi hírek: Fényes esküvő. Pesti Hírlap, XXI. évf. 153. sz. (1899. jún. 4.) 9. o.