Főmenü megnyitása

Sólyom László 2009-es kitiltása Szlovákiából

2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezett Sólyom László köztársasági elnöktől a Szlovákia területére történő belépést.[1]

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a szlovák hatóságok nem tudják megakadályozni az esetleges rendbontásokat, szlovák szélsőséges csoportok zavargását.

A tervezett látogatást megelőző két napon Szlovákia négy további kifogást tett közzé Sólyom az országba való belépése ellen:

  • Az ünnepség a magyar szuverenitásra utalhat Szlovákia területének egyes részei, így Révkomárom esetében is.
  • Szlovákiát későn tájékoztatták a látogatásról.
  • A látogatás időpontja egy nappal a magyar nemzeti ünnep napja után lett volna, illetve egybeesett a Prágai tavasz azon eseményével, amikor a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát 1968. augusztus 20-án és 21-én.
  • A szlovák vezetőket nem hívták meg a szoboravató eseményre.

A magyar államfő látogatását Robert Fico nemkívánatosnak minősítette, hozzátéve, hogy az további károkat okozna a már amúgy is feszült magyar – szlovák kapcsolatokban.[2]

Tartalomjegyzék

A tervezett látogatás céljaSzerkesztés

Sólyom Lászlót a Szent István Szobor Bizottság polgári szövetsége hívta meg a szlovákiai Révkomáromban tartott új Szent István-szobor avatására.[3]

Mind a katolikus, mind az ortodox egyház Szent István királyt tekinti a magyar állam alapítójának. 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep Magyarországon. A révkomáromi szobrának avatására 2009. augusztus 21-én került sor. A szobor felállítását 2009 februárjában a szélsőséges és nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hevesen kritizálta. Anna Belousovová, a párt politikusa úgy nyilatkozott, a város képviselői előnyben részesítették a magyar király szobrát, több szlovák és szláv értéket bemutató műalkotással szemben.[3][4]

Szlovákia kifogásai a látogatás ellenSzerkesztés

Biztonsági kockázatSzerkesztés

Robert Fico szlovák miniszterelnök augusztus 19-én kijelentette, hogy nem tudja megakadályozni azt, hogy Sólyom belépjen az országba, és levelet küldött a magyar nagykövetségnek a lehetséges biztonsági kockázatokra figyelmeztetve.[5]

Fico később kijelentette, hogy az ünnepség napján nem engedik be az ország területére a magyar államfőt, erről diplomáciai jegyzéket készítettek, amelyet augusztus 21-én délután juttattak el a pozsonyi magyar nagykövetnek. A szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Sólyom Lászlót a határon figyelmeztetni fogják, és bár erőszakot nem kívánnak alkalmazni, ha a magyar köztársasági elnök mégis átlépi a szlovák határt, azt durva provokációnak fogják tekinteni. Sólyom László végül nem lépett be Szlovákiába, azonban a komáromi szoboravató ünnepség így is botrányba fulladt.[6]

A dátumSzerkesztés

Két nappal a tervezett látogatás előtt a szlovák parlament Külügyi Bizottsága az utazást "diplomáciai provokációnak" nevezte az augusztus 21-i dátum miatt, bár a dátumot Révkomárom polgármestere, nem pedig Sólyom László tűzte ki. 1968-ban ezen a napon támadta meg Csehszlovákiát a Varsói Szerződés csapatai, köztük a a Magyar Népköztársaság hadserege is.

Robert Fico szlovák miniszterelnök Sólyom Lászlót a Csehszlovákiába betörő katonákkal hasonlította össze: „Akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon."[7]

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök telefonon hívta fel szlovák kollégáját, hogy megnyugtassa, a látogatás nem kapcsolódik az 1968-as eseményekhez, és emlékeztette rá, hogy 2008-ban, a prágai tavasz 40. évfordulója alkalmából Sólyom nyilvános beszédben ítélte el az akkor történteket.[8]

Késői értesítésSzerkesztés

2009. június 19-én Sólyom értesítette Peter Weiss magyarországi szlovák nagykövetet a tervezett látogatásról, amit a legmagasabb szintű diplomácia lépésként tekintett a helyzetben, valamint kijelentette, hogy a rendezvény időpontjának hetéig nem érkezett kifogás a látogatás vagy a szoboravatón való részvétel ellen.[9][10]

Robert Fico hazugságnak nevezte ezt a kijelentést, azt állítva, hogy Magyarország csak augusztus 13-án tájékoztatta Szlovákiát.

A szlovák vezető politikusok meg nem hívása és a magyar államiság hangsúlyozásaSzerkesztés

Szlovákia három fő vezetője, Ivan Gašparovič köztársasági elnök, Robert Fico miniszterelnök és Pavol Paska, a Parlament elnöke, közös nyilatkozatban kijelentette, hogy a látogatás "szándékos provokáció Szlovákia ellen".

„Az elnök, a parlament elnöke és Szlovákia miniszterelnöke elítéli azokat a körülményeket, amelyekben a magyar köztársasági elnök úgy döntött, hogy szlovák szuverén földön hangsúlyozza a magyar államiságot.”

– Robert Fico

„Meg akarja mutatni: ez egy olyan terület, ahol „ mi ”(azaz a magyarok) vagyunk az urak, és „ mi ”döntünk a dolgunkról. Ami Magyarországon az utóbbi időben történik - különösen elnökükön keresztül - az nagyon veszélyes”

– Robert Fico

A Magyar Külügyminisztérium megjegyezte:[11]

„Magyarország tiszteletben tartja más országok szuverenitását és területi integritását. Fontosnak tartja, hogy akadálytalan kapcsolatot tartson fenn egymás kisebbségeivel.”

– - Magyarország külügyminisztériuma 2009. augusztus 24-én

A szlovákok kritizálják Sólyom Lászlót, amiért nem hívta meg a szlovák vezetőket az ünnepségre, vagy valahol máshol nem találkozott velük. Tették mindezt annak ellenére, hogy a program szervezője nem a magyar köztársasági elnök volt, hanem Révkomárom városa. Korábban a szlovák diplomácia tájékoztatta a magyar diplomáciát arról, hogy Ivan Gašparovič szlovák államfő nyaralni fog a látogatás napján. Gašparovič korábban kijelentette, hogy csak akkor fogadja el a meghívást, ha a város emellett szobrot emel Szent Cirill és Szent Metód emlékére is.[12]

A magyar politikai elit reakciójaSzerkesztés

A magyar kormány "váratlannak", "megalapozatlannak" és indoklásában "elfogadhatatlannak" titulálta a szlovákok akcióját.[13]

Balázs Péter külügyminiszter - a szabadságát megszakítva - magához kérette Peter Weiss budapesti szlovák nagykövetet. A külügyminiszter szerint politikai, jogi és eljárási értelemben egyaránt elfogadhatatlan ahogy a szlovák kormány eljárt az esetben és példátlannak nevezte, hogy egy EU-, NATO-tagország területéről a magyar államfőt kitiltsák.[11][14]

Németh Zsolt, a Magyar Parlament Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette: „Ez egy hosszú folyamat eredménye, amely az elmúlt három évben kormányzati szintre emelte a magyarellenes ellentétet, amelynek fő oka, hogy Robert Fico miniszterelnök szélsőséges pártot vett be a szlovák kormányba.″[15]

A magyar politikai pártok is tiltakoztak a szlovák döntés ellen. A kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint Szlovákia határozottan felelős a romlott kapcsolatokért, fiatal nemzetállamként keresik identitásukat, ami viszont néha heves nacionalizmussá válik, illetve abban mutatkozik meg.[16]

Jogi vitákSzerkesztés

Balázs Péter szerint a tilalom nem volt törvényes, mert a már megadott nemzetközi engedélyeket nem vonták vissza, a magyar Külügyminisztérium csak egy "barátságtalan" üzenetet kapott, amely elméletileg lehetővé tette volna, hogy Sólyom László belépjen Szlovákiába, igaz feltételekhez kötve. Azt is elmondta, hogy a szlovák diplomácia a nemzetközi jogot, annak gyakorlatát vette semmibe, miközben a magyar köztársasági elnököt mint magánszemély tiltotta ki Szlovákia területéről. Elmondása szerint Magyarország tervbe vette, hogy értesíti az Európai Uniót és a nemzetközi közvéleményt, miután a szlovák kormány tettét durva politikai akciónak nevezte.

2012. március 6-án az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Yves Bot véleményt nyilvánított a tilalom jogszerűségéről. Megállapította, hogy a látogatás nem magánjellegű, hanem hivatalos volt, és mint ilyen, nem tartozik az uniós jog rendelkezéseinek hatálya alá. A diplomáciai kapcsolatokat kizárólag a tagállamok szabályozzák, miközben követik a nemzetközi jogot, amely szerint az államfők látogatása a fogadó állam beleegyezésétől függ.[17] A bíróság a magyarországi keresetet elutasítva a főtanácsnok általános érvelését követte.[18]

A médiábanSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának diplomáciai jegyzéke. Köztársasági Elnöki Hivatal, 2009. augusztus 21. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  2. Szlovákia nem engedte be területére Sólyomot. Origo.hu, 2009. augusztus 21.
  3. a b "Szent István szobor és tér lesz Révkomáromban", MTI, 2009. augusztus 12.
  4. SNS prekáža, že v Komárne dali prednosť soche kráľa Štefana”, Pravda. [2009. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 26.) 
  5. "Fico: Sólyom lesz a felelős azért, ha Révkomáromban valami történik", MTI, 2009. augusztus 19.
  6. Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából. Index.hu, 2009. augusztus 21.
  7. VG.hu "Akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon.", 2009. augusztus 6.
  8. "Sólyom hivatalosan is sajnálkozott a '68-as bevonulás miatt", Index.hu, 2009. augusztus 21.
  9. Köztársasági Elnöki Hivatal. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  10. Index - Külföld - A külügy sem érti a szlovák reakciókat. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  11. a b "A külügyminiszter tiltakozott a szlovák nagykövetnél a köztársasági elnök látogatásának meghiúsulása miatt" Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  12. Bumm.sk | Gašparovič: Sólyom kedveli a kalandozó portyázásokat - Sólyom végveszélyben. [2009. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  13. [1][halott link]
  14. Dübörög a szlóvák-magyar diplomáciai háború
  15. Németh: "kormányzati rangra emelkedett a magyarellenesség" | hirsarok.hu. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  16. HírExtra. [2009. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  17. European Court of Justice: opinion of the Advocate General in Case C-364/10 Hungary v Slovakia (Freedom of movement for persons):. Court of Justice of the EC. (Hozzáférés: 2012. március 6.)
  18. European Court of Justice: judgment in Case C‑364/10 Hungary v Slovakia