SB/DV 17a sorozat
Az SB/DV 17a sorozat a Déli Vasút szerkocsis gyorsvonati gőzmozdonytípusa volt. A mozdonyokból a Kassa–Oderbergi Vasút (KsOd) is vásárolt.
SB/DV 17a sorozat | |
SB/DV 17a sorozat KsOd I osztály | |
Pályaszám | |
SB 302–311, KsOd 31–40 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Floridsdorf |
Gyártásban | 1881-1891 |
Selejtezés | KsOd 1937-ig |
Darabszám | DV: 10 db, KsOd: 10 db |
Műszaki adatok | |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1720 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 80 km/h |
Ütközők közötti hossz | 14 659 mm |
Hossz | 5 785 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2200 mm |
Szolgálati tömeg | 43,2 t |
Tapadási tömeg | 25,3 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 13 t |
Fékek | |
Típusa | Hardy légűrfék |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 2'B-n2 |
Gőznyomás | 10,5 kg/cm² |
Rostélyfelület | 2,0 m² |
Forrfelület | 115,5 m² |
Teljesítmény | 500 LE |
Gépezeti vonóerő | 4140 kp |
Tapadósúlyból számított vonóerő | 4048 kp |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1881-ben a Déli Vasútnak növelni kellett gyorsvonati mozdonyparkját. 1882-ben a floridsdorfi mozdonygyár szállított tíz db 17a sorozatú mozdonyt 302–311pályaszámokkal A 16a sorozat mintájára a hátsó csatolt tengely nem az állókazán mögé, hanem alá került. A mozdony csakúgy, mint a 17b, 17c és 17d, külsőkeretes, Hall forgattyús, Stephenson vezérlésű, légűrfékes volt, és ezért abban az időben már elavultnak számítottak
A 17a sík pályán 115 km/ó, 150 t súlyú vonattal 80 km/ó sebességet ért el. Elsősorban a Bécs–Trieszt vonal menetrend szerinti gyorsvonatait továbbította, majd amikor ott a 17b, 17c és 17d sorozatok átvették a helyét, áthelyezték (Nagy)Kanizsára, ahol a Budapest–Pozsony és a (Nagy-)Kanizsa–Sopron–Bécs szakasz gyorsvonatait továbbította, valamint előfogatolt Bozen és Lienz között. 1924. után két mozdony Magyarországra került, nyolc pedig Jugoszláviába.
A Kassa–Oderbergi Vasút (KsOd) gyorsvonati mozdonyai számának növelésére a Floridsdorfi Mozdonygyár 1884. és 1891. között tíz mozdonyt szállított a Déli Vasútnál már bevált típusból. A KsOd az I. osztályba sorolt mozdonyokat a 31–40 pályaszámokkal látta el. A KsOd-nál ezek voltak az első igazi gyorsvonati mozdonyok. 1924-ben a Csehszlovák Államvasutak a 253.1 sorozatba osztotta őket.
A ČSD 1937-ben selejtezte a sorozat utolsó mozdonyát.
Források
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a SB 17a,b,c,d című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
szerkesztés- A M. Kir. Államvasutak Gépgyára által szállított mozdonyok vázlatrajzai és méretadatai (Skizzen und Dimensionstabellen der in der Maschinenfabrik der Kön. Ung. Staatseisenbahnen gebauten Locomotiven), Klösz, Budapest, 1906
- Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
- Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba, Düsseldorf, 1989, ISBN 3-87094-110-3
- Dieter Zoubek: Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7
- szerk.: Lányi Ernő: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési dokumentációs Vállalat (1985). ISBN 963-552-161-8
- Kubinszky Mihály. Ungarische lokomotiven und Triebwagen. Budapest: Akadémia kiadó. ISBN 963-05-0125-2. (1975)
További információk
szerkesztés- A típus története számokban (német nyelven)